Bakonszeg 1235 lakosú község a Berettyó és a Keleti-főcsatorna találkozásánál, Berettyóújfalutól 9 kilométerre, nyugatra fekszik. A Sárréten fekvő község neve írásos forrásokban csak a XV. században (1434) bukkant fel, valószínűsíthető azonban, hogy a falu településtörténeti előzményének tekinthető az 1283-ban szereplő Aka község, amely a Zovárd - nem örökölt birtoka volt. Bakonszeggel szomszédos Aka várban előbb János lovagok, később veres barátok laktak, kiknek kecskéik a Berettyó által képezett zugban, ahol ma Bakonszeg fekszik, mint különben is erdős helyen nagyon szerettek legelni, mely okból e helyet s a később keletkezett helységet Bakzugnak, majd Bakonszegnek nevezetek el. Említést érdemelnek még Bakonszeg történetében a XIX. század derekán a földesurai, a Rhédeyek és a Vayak. Bessenyei György (1747-1811), „a bihari remete”, szépíró, kiváló bölcselő, a magyar felvilágosodás nagy alakja itt élt élete utolsó évtizedeiben, az akkor még szomszédos, de ma már a községhez tartozó Pusztakovácsiban. Pusztakovácsi legrégibb birtokosául a Nadányi családot tudjuk, a család leghíresebb tagja, Nadányi Zoltán a költő.
A Bessenyei György Emlékház az egykori XVIII. századi vályogfalú, szegényes udvarházban a található. Benne élt és alkotott 1787-től a haláláig, 1811-ig a „bihari remete”, Bessenyei György, a magyar felvilágosodás első szakaszának kiemelkedő egyénisége. A házat 1963-ban újították fel. A kiállítás a testőr-író életútját ismerteti. A kertben az obeliszk az író sírját jelzik, oda temették, de hamvait 1940-ben Nyíregyházára szállították át.
A Bessenyei György Emlékház az egykori XVIII. századi vályogfalú, szegényes udvarházban a található. Benne élt és alkotott 1787-től a haláláig, 1811-ig a „bihari remete”, Bessenyei György, a magyar felvilágosodás első szakaszának kiemelkedő egyénisége. A házat 1963-ban újították fel. A kiállítás a testőr-író életútját ismerteti. A kertben az obeliszk az író sírját jelzik, oda temették, de hamvait 1940-ben Nyíregyházára szállították át.
http://ea.bloglog.hu/page/6/
