Püspökladány 15950 lakosú város a 4-es és 42-es főközlekedési utak, valamint a 100-as/Záhony- Nyíregyháza- Debrecen- Szolnok- Budapest/, a 101-es /Püspökladány – Biharkeresztes/ és a 128-as/Püspökladány – Vésztő- Kötegyán- Békéscsaba/ vasútvonalak mentén. Területén emberi települések nyomai az újkőkortól találhatók, de mai nevén először csak a váradi konvent 1351-ből származó oklevelében említik. A város elkerülte a török hódítást, és az 1500-as évek elejétől áttért a református vallásra. Nagy jelentősége volt a termőföldterület kialakításában a XIX. században megvalósult folyószabályozásoknak. A mocsárvilág lecsapolásával hatalmas földterületeket lehetett a mezőgazdasági termelésbe bevonni.
A református temploma későbarokk stílusban, 1792-ben épült.
A város bel- é s külterületén számos kunhalom található, leghíresebb a Boldogasszony-halom, melyen egy Árpád-kori kápolna maradványai láthatók.
A város nagy szülötte Karacs Ferenc (1768-1838) térképkészítő és rézmetsző, a Nagy Magyar Atlasz készítője, és Mindszenthy Sámuel (1751-1806), a felvilágosodás neves tudósa. Innen származott el dr. Szűrös Mátyás, az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke.
A református temploma későbarokk stílusban, 1792-ben épült.
A város bel- é s külterületén számos kunhalom található, leghíresebb a Boldogasszony-halom, melyen egy Árpád-kori kápolna maradványai láthatók.
A város nagy szülötte Karacs Ferenc (1768-1838) térképkészítő és rézmetsző, a Nagy Magyar Atlasz készítője, és Mindszenthy Sámuel (1751-1806), a felvilágosodás neves tudósa. Innen származott el dr. Szűrös Mátyás, az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke.
http://ea.bloglog.hu/page/5/
