Nagykereki 1362 lakosú község a 106-os/Nagykereki-Sáránd-Debrecen/ vasútvonal mentén, Biharkeresztestől 12 kilométerre, északkeletre fekszik a román-magyar határ közelében. Kereki a XII. század végére már bizonyosan állandósult faluhatárok között élő település volt. A XIII. század elejétől írott forrásokban szereplő Kereki az Ártándy család birtoka lett. Bocskai a falut mezővárosi rangra emelte, lakóit pedig kivette a jobbágysorból.
A református templom a XV. században, gótikus stílusban épült, majd 1790-ben barokk stílusban átépítették.
Az Ártándy-kúriát 1440 körül várkastéllyá építették ki. Bocskai, mint váradi főkapitány kapta adományba. A lakóépületet reneszánsz stílusban építtette át, a várat pedig jelentősen megerősíttette. A Bocskai ellen támadt császári csapatok ostromát Örvendy Pál kapitány 300 köleséri hajdú és a lakosság segítségével verte vissza. A fejedelem halála után a vár unokaöccséé, Báthory Gáboré lett, később Bethlen Gábor adományozta öccsének, Istvánnak. A várat 1660-ban Szejdi pasa ostroma után nagy pusztulás érte. Utoljára Csanády Sándor l848/49-es megyebiztos, nemzetőrkapitány lakott itt. A klasszicista kocsifeljáró, a délnyugati poricus és belső átalakítás 1850-ben, a romantikus-neobarokk átépítés 1870-ben a nevükhöz fűződik. Az Országos Műemléki Felügyelőség helyi kezdeményezésre 1959-l962 között állította helyre. Benne más jellegű hasznosítás mellett könyvtár és állandó múzeumi kiállítás is helyet kapott.
A református templom a XV. században, gótikus stílusban épült, majd 1790-ben barokk stílusban átépítették.
Az Ártándy-kúriát 1440 körül várkastéllyá építették ki. Bocskai, mint váradi főkapitány kapta adományba. A lakóépületet reneszánsz stílusban építtette át, a várat pedig jelentősen megerősíttette. A Bocskai ellen támadt császári csapatok ostromát Örvendy Pál kapitány 300 köleséri hajdú és a lakosság segítségével verte vissza. A fejedelem halála után a vár unokaöccséé, Báthory Gáboré lett, később Bethlen Gábor adományozta öccsének, Istvánnak. A várat 1660-ban Szejdi pasa ostroma után nagy pusztulás érte. Utoljára Csanády Sándor l848/49-es megyebiztos, nemzetőrkapitány lakott itt. A klasszicista kocsifeljáró, a délnyugati poricus és belső átalakítás 1850-ben, a romantikus-neobarokk átépítés 1870-ben a nevükhöz fűződik. Az Országos Műemléki Felügyelőség helyi kezdeményezésre 1959-l962 között állította helyre. Benne más jellegű hasznosítás mellett könyvtár és állandó múzeumi kiállítás is helyet kapott.
http://ea.bloglog.hu/page/6/
