Balmazújváros 17947 lakosú hajdúsági város a 108-as/Debrecen-Füzesabony/ vasútvonal mentén a Hortobágy keleti fekszik. A település az Alföld jellegzetes mezővárosa, a Debrecen- Hajdúszoboszló-Hortobágy idegenforgalmi háromszögben helyezkedik el. A város belterületét keletről- északkeletről a Hajdúsági löszhát értékes termőföldjei, nyugat-délnyugat irányából a Hortobágy puszta, ma már a Hortobágyi Nemzeti Park területei határolják. Helyén a középkorban Hímes település állt. A szomszédos Balmazzal együtt a XV. században Szilágyi Erzsébet birtoka lett. Ő a balmaziakat Hímesre telepítette át, s a kisváros Újvárosnak nevezte el. A török időkben majdnem teljesen elnéptelenedett. Újratelepítése után mivel Balmaz puszta szélén feküdt, már Balmazújvárosnak nevezték. A földesúrnak a XVIII. század elején németeket telepítettek a faluba. A XVIII. század végén földesurai, a Semsey grófok Kassa környéki katolikusokkal népesítették be. Az agrárszocialista mozgalom egyik központja lett, itt alakult meg 1908-ban az Országos Földmívelő Párt. Városi rangját 1989-ben nyerte vissza.
Itt született Lengyel Menyhért drámaíró 1880-ban, Veres Péter író 1897-ben és a fiatalon elhunyt Soós Imre színész 1930-ban.
A védett értékekben, műemlékekben hiányos Alföldre jellemzően a város erejéhez mérten óvja helyi értékeit. Így az elmúlt évtizedben felújították a műemlék jellegű református és városi katolikus templomot, a városképi jelentőségű eklektikus stílusú Városházát, és a németfalui templomot.
Hasznosításra vár a Debreceni utcai, 1840-es években klasszicista stílusú Semsey kastély, mely teljes rekonstrukcióval, a gyógyvízzé nyilvánított strandfürdő fejlesztésével idegenforgalmi, kulturális és gazdasági színfoltja lehet a városnak.
A Veres Péter Emlékház több mint százesztendős öreg vályogház tisztaszobájában még eredeti berendezési tárgyak találhatóak. 1930-ban itt lakott édesanyjával Veress Péter, az autodiadakta író feleségével és öt gyermekével. Itt írta első verseit, novelláit, később regényeit. A pitvarban és a hátsó szobában életútját, munkásságát és a róla szóló megemlékezéseket ismerhetjük meg.
A Helytörténeti Gyűjtemény műemlék jellegű népi barokk stílusú épületben 1974-ben nyílt meg. Anyagát egy tanító kezdte gyűjteni diákjaival, köztük volt Veres Péter is. A település múltját, az agrárszocialista mozgalmat, nagy szülötteinek Lengyel Menyhértnek, Veres Péternek, Soós Imrének és az itt tanítóskodott Sarkadi Imre írónak az emlékeit bemutató kiállítás található.
A Csegei út és a Hortobágy folyó kereszteződésében található a műemlék jellegű Kishortobágyi Csárda, mely népi barokk stílusjegyekkel épült a XVIII-XIX. századfordulóján. Sokszor adott szállást a XIX. század kiváló térképező vízimérnökeinek többek között Huszár Mátyás, Bogovics Károly és Holech Sndrás geometráknak. A Nagyszik védett értékei még, flórája és faunája, amely ma is különleges növény- és madárvilágot kutató szakemberek és turisták „kutatóhelye”.
A csárdától 100 métertől leágazó földúton érhetőm el Vokonyapuszta. Itt látható ménes, rackanyáj, lovasbemutató.
Itt született Lengyel Menyhért drámaíró 1880-ban, Veres Péter író 1897-ben és a fiatalon elhunyt Soós Imre színész 1930-ban.
A védett értékekben, műemlékekben hiányos Alföldre jellemzően a város erejéhez mérten óvja helyi értékeit. Így az elmúlt évtizedben felújították a műemlék jellegű református és városi katolikus templomot, a városképi jelentőségű eklektikus stílusú Városházát, és a németfalui templomot.
Hasznosításra vár a Debreceni utcai, 1840-es években klasszicista stílusú Semsey kastély, mely teljes rekonstrukcióval, a gyógyvízzé nyilvánított strandfürdő fejlesztésével idegenforgalmi, kulturális és gazdasági színfoltja lehet a városnak.
A Veres Péter Emlékház több mint százesztendős öreg vályogház tisztaszobájában még eredeti berendezési tárgyak találhatóak. 1930-ban itt lakott édesanyjával Veress Péter, az autodiadakta író feleségével és öt gyermekével. Itt írta első verseit, novelláit, később regényeit. A pitvarban és a hátsó szobában életútját, munkásságát és a róla szóló megemlékezéseket ismerhetjük meg.
A Helytörténeti Gyűjtemény műemlék jellegű népi barokk stílusú épületben 1974-ben nyílt meg. Anyagát egy tanító kezdte gyűjteni diákjaival, köztük volt Veres Péter is. A település múltját, az agrárszocialista mozgalmat, nagy szülötteinek Lengyel Menyhértnek, Veres Péternek, Soós Imrének és az itt tanítóskodott Sarkadi Imre írónak az emlékeit bemutató kiállítás található.
A Csegei út és a Hortobágy folyó kereszteződésében található a műemlék jellegű Kishortobágyi Csárda, mely népi barokk stílusjegyekkel épült a XVIII-XIX. századfordulóján. Sokszor adott szállást a XIX. század kiváló térképező vízimérnökeinek többek között Huszár Mátyás, Bogovics Károly és Holech Sndrás geometráknak. A Nagyszik védett értékei még, flórája és faunája, amely ma is különleges növény- és madárvilágot kutató szakemberek és turisták „kutatóhelye”.
A csárdától 100 métertől leágazó földúton érhetőm el Vokonyapuszta. Itt látható ménes, rackanyáj, lovasbemutató.
http://ea.bloglog.hu/page/7/
