Tolcsva 1955 lakosú hegyaljai község a 80c-s/Sátoraljaújhely-Szerencs-Miskolc-Budapest/ vasútvonal mentén Sárospataktól 15 kilométerre, délkeletre fekszik.
Jelentős műemlékei a Szirmay-kastély 1820 körül, a római katolikus templom a XIV. században, a Rákóczi-kastély 1620-1640 között, és a Dessewffy-kastély 1659-ben épült. Említésre méltó a Kurucz-kastély, a Waldbott Borház és Bormúzeum a Rákóczi-kastélyban. A római katolikus templomának kápolnájában őrizték a Szent Koronát 1806-ban.
Jelentős műemlékei a Szirmay-kastély 1820 körül, a római katolikus templom a XIV. században, a Rákóczi-kastély 1620-1640 között, és a Dessewffy-kastély 1659-ben épült. Említésre méltó a Kurucz-kastély, a Waldbott Borház és Bormúzeum a Rákóczi-kastélyban. A római katolikus templomának kápolnájában őrizték a Szent Koronát 1806-ban.
http://em.bloglog.hu/page/7/
Istenszülő Oltalma görög katolikus templomA templom 1859-ben, lett felszentelve. A templom 1909-ben új főoltárt kapott, 1918-ban freskókkal díszítették. Az egyház 1925-ben két harangot vásárolt, 1927-ben pedig felújították a templomot.
Kisboldogasszony templom
A tolcsvai plébánia létezésére az első biztos adat az 1332/37-ben készült pápai tizedjegyzék, mely szerint az egyházközség papjai pápai dézsmát fizetett.
A jelenlegi templom a XIV. században épült gótikus stílusban. Ezt a stílust képviselik a déli oldal ablakai, diadalíve, az oldalkápolna mennyezete, a támpillérek és a szentély nyolcszög oldalaival való záródása.
A falu a középkorban köznemesek birtoka volt, de 1602-ben Lónyay Annáé lett, mint pataki uradalom tartozéka, 1630-ban a Rákóczi családé. 1536-tól 1671-ig protestánsok használták a templomot és a plébániát, de Báthory Zsófia II. Rákóczi György özvegye 1671-ben a Katolikus Egyház kezébe adta. 1705-11-ig még újra a reformátusok használták a templomot a szécsényi országgyűlés rendelkezése értelmében, majd I. József császár helyezte végleg a katolikusok tulajdonába.
A barokk stílusú átépítés pontos idejét nem tudjuk, de ebben a stílusban készült a templom északi oldala, a fiókos dongaboltozatos mennyezet, és a hagymakupolás fazsindelyes toronysisak. 1836-ban a templomot keleti irányba meghosszabbították.
A templom berendezései a barokk kortól kezdve maradtak meg, 2 barokk mellékoltár, copf stílusú főoltár és szószék, a főoltárkép 1836-ból, mely Karl Wald műve és Szűz Mária születését ábrázolja, a szenteket ábrázoló színes ablaküvegek az adakozó nemesi családok nevét is őrzik 1936-38-ból.
A templom körül eredetileg temető volt, még ma is megvan néhány sírhely és sírkő, ezek közül Gondrecourt Ádám címeres sírkövét beépítették a templom fala belső oldalába.
A templom nagyharangja Eperjesen készült, Wierd György műhelyében.
A templom toronyalatti oldalkápolnája két éjszakára és egy nappalra helyt adott a Szent koronának is 1806-ban, amikor Munkácsról szállították visszafelé.
A templomtemető kb 400 denevér élőhelye is, amelyek itt szaporodnak, majd Kassa környéki bányákban telelnek.
Kisboldogasszony templomA tolcsvai plébánia létezésére az első biztos adat az 1332/37-ben készült pápai tizedjegyzék, mely szerint az egyházközség papjai pápai dézsmát fizetett.
A jelenlegi templom a XIV. században épült gótikus stílusban. Ezt a stílust képviselik a déli oldal ablakai, diadalíve, az oldalkápolna mennyezete, a támpillérek és a szentély nyolcszög oldalaival való záródása.
A falu a középkorban köznemesek birtoka volt, de 1602-ben Lónyay Annáé lett, mint pataki uradalom tartozéka, 1630-ban a Rákóczi családé. 1536-tól 1671-ig protestánsok használták a templomot és a plébániát, de Báthory Zsófia II. Rákóczi György özvegye 1671-ben a Katolikus Egyház kezébe adta. 1705-11-ig még újra a reformátusok használták a templomot a szécsényi országgyűlés rendelkezése értelmében, majd I. József császár helyezte végleg a katolikusok tulajdonába.
A barokk stílusú átépítés pontos idejét nem tudjuk, de ebben a stílusban készült a templom északi oldala, a fiókos dongaboltozatos mennyezet, és a hagymakupolás fazsindelyes toronysisak. 1836-ban a templomot keleti irányba meghosszabbították.
A templom berendezései a barokk kortól kezdve maradtak meg, 2 barokk mellékoltár, copf stílusú főoltár és szószék, a főoltárkép 1836-ból, mely Karl Wald műve és Szűz Mária születését ábrázolja, a szenteket ábrázoló színes ablaküvegek az adakozó nemesi családok nevét is őrzik 1936-38-ból.
A templom körül eredetileg temető volt, még ma is megvan néhány sírhely és sírkő, ezek közül Gondrecourt Ádám címeres sírkövét beépítették a templom fala belső oldalába.
A templom nagyharangja Eperjesen készült, Wierd György műhelyében.
A templom toronyalatti oldalkápolnája két éjszakára és egy nappalra helyt adott a Szent koronának is 1806-ban, amikor Munkácsról szállították visszafelé.
A templomtemető kb 400 denevér élőhelye is, amelyek itt szaporodnak, majd Kassa környéki bányákban telelnek.
