Tokaj 4992 lakosú város a 38-as főközlekedési út és a 100c-s/Nyíregyháza-Szerencs-Miskolc-Budapest/ vasútvonal mentén, a Tiszába ömlő a Bodrog partján fekszik. Történelme összefonódott a nemzet történelmével: első írásos említése Kőrév 1067-ből való. Földvára Anonymusnál Hímesudvarként szerepel. Későbbi vízi vára évszázadokon keresztül vigyázta Felső-Magyarország egyik legfontosabb átkelőhelyét, a tokaji révet, a tiszai hidat. Itt volt Erdély és Magyarország, majd a XVI. századtól a töröknek hódolt alföldi térség és a királyi Magyarország határterületén a legfontosabb kapu; kereskedelmi, közlekedési, hadi út Lengyelország, Oroszország irányába is. Tokajban jelölték királynak 1526-ban Szapolyai Jánost. Fontos történelmi szerepe volt a Rákóczi-szabadságharcban is. Ekkor pusztult el a vára, amelynek maradványait a Bodrog-Tisza összefolyásánál ma már csak csónakkal lehet megközelíteni. A kuruc szabadságharc után a király a Rákóczi-birtokot elkobozta, Tokaj kamarai város lett. A békés fejlődés eredményeként gyre polgárosodottabb mezővárossá fejlődött, ettől az időtől kezdve viseli a „Kiváltságolt Tisza-Tokaj Város” címet. A XVII-XVIII. század a Tokaj-hegyaljai borkereskedés virágkora. Világhírnévre ebben az időben tett szert, elsősorban a lengyel és az orosz felvásárlások és piacok révén. Tarcal-Tokaj-Bodrogkeresztúr környékén vívták 1849. januárjában a sorsdöntő ütközetet, amely a dicsőséges tavaszi hadjárat kiindulópontja volt. Tokaj ma Magyarország legismertebb kisvárosa, mely hagyományai révén kívánja megőrizni hírnevét, megújítani kulturális örökségét, felvirágoztatni borkultúrás hagyományait.
Múzeumában, az egykori görög kereskedőházban gazdag ikon-és egyháztörténeti gyűjtemény látható, megismerhetjük Tokaj-Hegyalja mezővárosainak történetét, népéletét, a szőlőművelés, borkészítés, a pincészet eszközeit.
A Rákóczi- Dessewffy- kastély 1700 körül épült barokk stílusban. A Rákóczi-családé volt, majd kincstári, sótárnoki épületként használták. Íves kőkapuja jellegzetesen hegyaljai építmény.
Mellette a gróf Széchenyi István Kollégium jól harmonizál a szép műemlékkel, s mutatja a város arculatának mai igényes formálását.
Tokaj jelenlegi városházája 1790 körüli.
A görög katolikus temploma 1743-ban épült a jelenlegi Vasvári utcában.
A volt zsinagóga a XIX. században épült a Serház utcában.
A református temploma 1800 körül készült a Bem utcában magasodik.
A volt kapucinus kolostor 1720 körül, a volt görögkeleti templom 1790 körül épült.
A városban sok szép régi lakóházat találunk a Bethlen Gábor, Rákóczi, Vasvári Pál utcában és a Hajdú közben.
Múzeumában, az egykori görög kereskedőházban gazdag ikon-és egyháztörténeti gyűjtemény látható, megismerhetjük Tokaj-Hegyalja mezővárosainak történetét, népéletét, a szőlőművelés, borkészítés, a pincészet eszközeit.
A Rákóczi- Dessewffy- kastély 1700 körül épült barokk stílusban. A Rákóczi-családé volt, majd kincstári, sótárnoki épületként használták. Íves kőkapuja jellegzetesen hegyaljai építmény.
Mellette a gróf Széchenyi István Kollégium jól harmonizál a szép műemlékkel, s mutatja a város arculatának mai igényes formálását.
Tokaj jelenlegi városházája 1790 körüli.
A görög katolikus temploma 1743-ban épült a jelenlegi Vasvári utcában.
A volt zsinagóga a XIX. században épült a Serház utcában.
A református temploma 1800 körül készült a Bem utcában magasodik.
A volt kapucinus kolostor 1720 körül, a volt görögkeleti templom 1790 körül épült.
A városban sok szép régi lakóházat találunk a Bethlen Gábor, Rákóczi, Vasvári Pál utcában és a Hajdú közben.
http://em.bloglog.hu/page/6/
