Telkibánya 692 lakosú község a Zempléni-hegység északi részén, Gönctöl 11 kilométerre, északkeletre fekszik. A középkorban aranybányászatáról volt híres.
Református temploma gótikus eredetű, de többször átalakították. Itt működik az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Ipartörténeti Gyűjteménye.
Református temploma gótikus eredetű, de többször átalakították. Itt működik az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Ipartörténeti Gyűjteménye.
http://em.bloglog.hu/page/9/
Kisboldogasszony templomA templom építésének kezdetéről nincsen írásos adat. 1318-1340 között kezdődött el az építkezés. A legkorábbi feljegyzés a templom északi falába beépített kőtáblán olvasható, amit Bonfini történetírónak tulajdonítanak. E szerint a bányászat virágkorában Zsigmond király idején a templom az itt felépült védelmi vár egyik része volt.
Az eredeti templom gótikus stílusban épült, a főhajón kívül két oldalhajója volt, az egyiknek a nyomai a déli fal külső oldalán jól láthatóak. A keleti oldalon helyezkedett el a nagyméretű szentély, amelynek a bejárata a mai hátfalnál volt és 6-8 méterrel hosszabbította meg a templomot.
A gyönyörű gótikus épületet a husziták rombolták le akik 1442 és 1460 között tartották megszállva a környéket és a templomot erődnek rendezték be kettős sánccal körülvéve, amelyek mai maradványi még ma is láthatók. A hajdani vár alépítményei még feltáratlanok, a hagyomány szerint a várból az északi oldal felől a meredek fal alatt menekülő járat volt kiépítve.
A templom épület külső és belső formájában a reformáció hozott gyökeres változást.
A Perényiek nagy adománya tette lehetővé, hogy félig romos templomot újjá építsék, lebontva a szentélyt és oldalhajókat és az új hit tanai szerint alakították át a mai 10x26 méter alapterületű templombelsővel, 800 ülőhellyel, amelyben a község mai teljes lakossága elfér. Akkor készítették azt a gyönyörű szószéket is amelynek kétszintes szószékkoronája tetejére később került a fiókáit vérével tápláló pelikán. Az átépítést 1624-ben fejezték be. Azóta a templomot többszőr átépítették, renoválták, amelyek során megsemmisültek a templom belső feliratai és feltételezhetően ekkor semmisült meg a festett kazettás mennyezet is. A hívogatást a 19. sz. végéig, a temető, főbejáratánál a mai ravatalozóval szemben álló, kő alapokra épített harangláb látta el. A kő harangtornyot 1829-ben építették a templom nyugati végére neogót stílusban. A 25 méter magas tornyot két harang lakja, a nagyobbik 600 kg, a kisebbik 250 kg súlyú. Mindkettőt a Nemzeti Múzeum a nemzet örökségének nyilvánította.
Az eredeti templom gótikus stílusban épült, a főhajón kívül két oldalhajója volt, az egyiknek a nyomai a déli fal külső oldalán jól láthatóak. A keleti oldalon helyezkedett el a nagyméretű szentély, amelynek a bejárata a mai hátfalnál volt és 6-8 méterrel hosszabbította meg a templomot.
A gyönyörű gótikus épületet a husziták rombolták le akik 1442 és 1460 között tartották megszállva a környéket és a templomot erődnek rendezték be kettős sánccal körülvéve, amelyek mai maradványi még ma is láthatók. A hajdani vár alépítményei még feltáratlanok, a hagyomány szerint a várból az északi oldal felől a meredek fal alatt menekülő járat volt kiépítve.
A templom épület külső és belső formájában a reformáció hozott gyökeres változást.
A Perényiek nagy adománya tette lehetővé, hogy félig romos templomot újjá építsék, lebontva a szentélyt és oldalhajókat és az új hit tanai szerint alakították át a mai 10x26 méter alapterületű templombelsővel, 800 ülőhellyel, amelyben a község mai teljes lakossága elfér. Akkor készítették azt a gyönyörű szószéket is amelynek kétszintes szószékkoronája tetejére később került a fiókáit vérével tápláló pelikán. Az átépítést 1624-ben fejezték be. Azóta a templomot többszőr átépítették, renoválták, amelyek során megsemmisültek a templom belső feliratai és feltételezhetően ekkor semmisült meg a festett kazettás mennyezet is. A hívogatást a 19. sz. végéig, a temető, főbejáratánál a mai ravatalozóval szemben álló, kő alapokra épített harangláb látta el. A kő harangtornyot 1829-ben építették a templom nyugati végére neogót stílusban. A 25 méter magas tornyot két harang lakja, a nagyobbik 600 kg, a kisebbik 250 kg súlyú. Mindkettőt a Nemzeti Múzeum a nemzet örökségének nyilvánította.
