Szerencs 10023 lakosú város a 37-es főközlekedési út, valamint a 80c-s/Sátoraljaújhely- Szerencs- Miskolc- Budapest/, a 98-as/Szerencs- Hidasnémeti/ és a 100c-s/Nyíregyháza- Szerencs-Miskolc- Budapest/ vasútvonalak mentén fekszik. Az ezer éves Szerencsről az első hiteles írásos feljegyzés egy XIII. századbeli okiratból való. 1241-ben a Szent János-rendű keresztes lovagok (Johanniták) monostora állott itt, amely a “Szent Péter és Pál apostolok szerencsi apátsága” nevet kapta. Az oklevelek a XV. század végén már városként említik a települést. A város történetének talán legfontosabb fejezete a XVI-XVII. század fordulójához, Rákóczi Zsigmond korához köthető. 1605-ben az ő birtokán, Szerencsen tartották azt az országgyűlést, amely Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választotta. A Rákócziak közül a szerencsi vár utolsó ura II. Rákóczi Ferenc volt. A XVIII. században, Mária Terézia korában a település lassú gazdasági fejlődésnek indult. E fejlődés később némileg megtorpant, s az 1876-os közigazgatási reform során Szerencset nagyközségnek minősítették, azaz elveszítette középkori mezővárosi státusát. A XIX. század végi ipartelepítés új lendületet adott a településnek. 1889-ben nyolc hónap alatt épült fel itt Európa akkori legnagyobb cukorgyára és finomítója. 1923-ban pedig megépült a Csokoládégyár, melynek termékei országosan ismertté tették Szerencs nevét. A két Világháború között - ha nem is a korábbi ütemben -, de folytatódott a település fejlődése, 1930-ban Szerencsnek már 6707 lakosa volt. A gyárak, valamint a hengermalom és kőbánya tisztes megélhetést biztosítottak az itt élőknek. 1945 után Szerencs járási székhely lett, s a település legújabb kori fejlődése az 1960-as években indult meg. A korszerűsített cukorgyár és csokoládégyár mellett felépült a kenyérgyár és a gépgyár, fejlődött a könnyűipar és a szolgáltató rendszer, s megerősödött az agrárgazdaság egyik reprezentánsa, a Szerencsi Állami Gazdaság. Ekkor létesült a két középiskola: a Bocskai István Gimnázium és a 118. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet. 1984-ben a település ismét városi rangot kapott, s az utóbbi 10-15 évben a történelmi hagyományokba beágyazódott urbanizációs folyamatok eredményeként Szerencs emberléptékű, sajátos atmoszférájú kisvárossá vált.
Szerencs nevezetessége a várkastély, ahol a Zempléni Múzeum is helyet foglal. Itt található az Európa szerte ismert képes levelezőlap-gyűjtemény.
A református templomát a XVI. század végén épült, itt található Rákóczi Zsigmond tumbája.
A római katolikus templomát 1744-ben építették, az utóbbi előtt Nepomuki Szent János szobra található.
A görög katolikus templomot a XVIII. században húzták fel.
A város másik jelentős múzeuma, a Cukorgyár Múzeuma 1889-ben épült épületben a Gyár utcában.
Szerencs nevezetessége a várkastély, ahol a Zempléni Múzeum is helyet foglal. Itt található az Európa szerte ismert képes levelezőlap-gyűjtemény.
A református templomát a XVI. század végén épült, itt található Rákóczi Zsigmond tumbája.
A római katolikus templomát 1744-ben építették, az utóbbi előtt Nepomuki Szent János szobra található.
A görög katolikus templomot a XVIII. században húzták fel.
A város másik jelentős múzeuma, a Cukorgyár Múzeuma 1889-ben épült épületben a Gyár utcában.
http://em.bloglog.hu/page/7/
