Alsóvadász 1535 lakosú község Szikszótól 6 kilométerre, északra fekszik. A környékén már az őskorban is éltek emberek. Ezt bizonyítja az 1970-es években megtalált kőbalta. Mely, jelenleg a miskolci Herman Ottó Múzeumban tekinthető meg. Az ásatások tanulsága szerint a környék azóta mindig éltek emberek itt. Erre enged következtetni az a tény, hogy néhányan még ma is köztünk vannak. A Honfoglalás után az Aba nemzetség szállásterülete volt. A falu alapítása is erre az időre tehető (XI. század). Ekkor még a mai Alsóvadász ebben a formában nem létezett. Az Árpád-korban itt három falu volt: Alsóvadász, Jánosd és Vízvölgy. Vizvölgy (Wyzwelg) tiszavirág életű település volt. Az Árpád-kor végén már nem létezett. Alsóvadász és Nyomár között feküdt. Létezéséről csak korabeli dokumentumok tanúskodnak, az emlékezetben már nem él az emléke. Feltehetően a tatárjárás során pusztult el. Területét 1329-ben Vadász és Jánosd birtokosai osztották fel egymás között. Jánosd (Janustelky) egészen 1906-ig különálló település volt. Ekkor egyesült Alsóvadásszal. Az egykori különállóság még ma is észrevehető. Első említése 1280-ból való. Az elnevezése valószínűleg a tulajdonosának nevéből adódhatott. Azóta rövid időszakoktól eltekintve lakott volt. Jánosd 1280-ban elnéptelenedett. De az elnéptelenedés nem tartott hosszú ideig. Ezt bizonyítja egy dézsmáról szóló feljegyzés 1317-bol. Alsóvadászt 1317-ben említik először. Nevét Vadaz alakban írják. A vadász olyan foglalkozást jelentő helynév, amely a benne lakó királyi szolgálónép tevékenységét jelölte. Alsóvadász lakói az Árpád-korban királyi vadászok voltak. 1329-ben Miklósfalva néven említik az a oklevelek községet (Wadaz alio nomine Michlosfalwa). Ennek az az oka, hogy a király Lorinc fia Miklós zólyomi ispánnak adta. 1332 - 35-ben Felsovadásztól való megkülönböztetése céljából Inferiori Vadaz illetve Alvadaz néven említik. Alsóvadász és Jánosd környékének 1317-es leírásában szerepel Aszaló (Azalo) és Dicháza (Dydych) is, mint szomszédos település. A falu határában folyó patakot Szikszópataknak (Zylzovpathaka) írja. A patak völgyében és Gadnán átvivő közútnak elágazása volt Nyomár felé. 1403-ban Zsigmond király a Perényi család tagjának, Péternek adományozta Vadászt és Jánosdot. 1427-ben összeírást tartottak. Az összeírás során 64 portát jegyeztek fel. Egy - egy portán három - négy családfő (homines) lakott. Alsóvadász Szikszó után a környék második legnépesebb települése volt. A török hódoltság 1558-ban érte el a falut. A törökök több kisebb várat elfoglaltak a környéken. Elfoglalták a felsővadászi kastélyt is. Később a királyi Magyarország békét kötött a törökkel és Alsóvadász az ország három részre szakadása idején annak része lett. Portyázó török csapatok többször dúlták fel Abaúj területét. 1575 és 1582 között Felső-Magyarországon 188 katonai közbelépést jegyeztek fel. 1588 október 8-án a budai pasa parancsára Kara Ali bég csapatai büntetőportyát tartottak Szikszó ellen. A bég a mezővárosra Sajószentpéter felől tört rá. A Szikszóiak a fallal megerősített templomba menekültek, de az ágyúkkal felfegyverzett törökök ellen nem sokáig tudták volna magukat tartani. Rákóczi Zsigmond egri főkapitány időben kapott jelentést a támadásról és intézkedett Szikszó felmentése érdekében. A felmentő seregek Kassáról, Göncről, Szendrőről és Tokajból jöttek. A csapatok Alsóvadászon találkoztak. A mintegy 2300 fos sereget maga Rákóczi Zsigmond vezette. A hosszas, öldöklő csatában több, mint 2000 török esett el, de sok magyar és német vitéz is a harctéren maradt. A török katonákat az Alsóvadász felé vezető út és a Vadász-patak közé temették. A néphit szerint az itt emelkedő mesterséges domb az elesett török harcosokból épült fel. Ezért is a neve: Törökhalom. A környező megyék sorra behódoltak a töröknek. Abaúj sem kerülhette el sorsát. Több helység vállalta az elbujdosás a pusztítás után a hódolás helyett. Alsóvadász lakói viszont viszonylagos háborítatlanságukat kemény adófizetéssel vásárolták meg. Az egri töröknek adóztak. A XVI. század végére a török megszállás véget ért. 1699-re újjáépítették a romokban fekvő templomot. A török hódoltság után a község a Sherédy, majd a Békény család birtoka volt. A XVI. század végére a Rákócziak kezébe került. Az O birtokuk volt 1712-ig. A Rákóczi szabadságharc során Alsóvadász elpusztult. 1720-ban a gróf Csáky család újratelepítette. Alsóvadász és Jánosd együttes lakossága 1782-ben 998 fő volt. A faluban számos bírtok nélküli nemes élt, akik vagy földet béreltek az uradalomtól, vagy annak majorságában dolgoztak. A zsellérek sem voltak egészen nincstelenek, mert a környező szőlőhegyeken jó kereseti lehetőséghez jutottak az 1774-es urbárium szerint. A XIX. század reformeszméi Alsóvadászra is eljutottak a református egyházon keresztül. A egyház óvoda építéséhez kezdett és emelte iskolájának színvonalát. Az 1848/49-es szabadságharc idején Alsóvadászról is nemzetőrök és honvédek álltak be Kossuth Lajos seregébe. A XIX. században a falu lakossága folyamatosan gyarapodott. 1851-ben 1153 református, 80 római katolikus, 220 görög katolikus és 42 zsidó élt. Összesen 1295 fő. 1869-ben 1570-en, 1900-ban pedig 1745-en éltek itt. 1906-ban Alsóvadász és Jánosd egyesült. Ekkor alakult ki a mai Alsóvadász. A két Világháborúnak Alsóvadászon is sok áldozata volt. Az I. Világháborúban 27 alsóvadászi katona esett el, a II Világháborúban 24 katona halt meg. 1919-ben a Tanácsköztársaság megdöntésekor a cseh csapatok egészen Alsóvadászig jöttek, de harcok nem folytak a faluban. Az 1950-es években, Rákosi idején több családot telepítettek ki Budapestrol Alsóvadászra. Köztük volt Bethlen András gróf az egykori miniszterelnök fia. Az első TSZ szervezése idején I-es és III-as csoportok alakultak ki. 1961-ben azonban a Termelő Szövetkezet szervezését a teljes kényszer jegyében hajtották végre. Alsóvadász lakosságának egy része a TSZ-ben dolgozott a másik része Miskolcon dolgozott ingázóként.
http://em.bloglog.hu/page/7/
Magyarok Nagyasszonya templomA templomot 1994. októberében szentelte fel Dr. Seregély István érsek. Két évvel később készült el a harangláb.
