Bódvaszilas 1260 lakosú község a 27-es főközlekedési út és a 94-es/Tornanádaska-Miskolc/ vasútvonal mentén, Szendrőtől 17 kilométerre, északra fekszik. Ezt a települést, igaz még Szilasként-az 1283. május 2-án kelt királyi oklevél már említi. Régi település valószínű az, hogy a honfoglalók már találtak itt gyér avar, esetleg bolgár-szláv lakosságot is. Ezer éves kontinuitással számolhatunk. A település sorsa évszázadok óta összefonódott a környező falvak sorsával. Az Árpád-korban a tornai királyi uradalomhoz, azt követően pedig hat évszázadon át Torna vármegyéhez tartozott. A tatár pusztítások elől a lakosság az erdő sűrűjébe és barlangokba menekült. Járt ezen a vidéken IV. Béla is, amikor a muhi csata után a Bódva folyó mentén menekült a lengyel határ irányába. A tatárok mérhetetlen pusztítása miatt az 1250-es években a király erős kővárat építettet Szilas és Szögliget feletti meredek hegyre, a Szádvárat. Az 1300-as évek elején Aba Amadé, aki az ország nádora, megszerzi magának Szilast. 1345-től a Gömör megyei Bebekeké lett. 1346-ban itt ülésezett Torna megye gyűlése. 1448-ban a rigó mezei csatában Bebek Imre életét vesztette, így a falut Palóci Veronika és gyermekei örökölték. Ez a XV. század közepén Szilas a cseh husziták kezére került. 1470-ben Szapolyai Imre lett tulajdonosa. 1558-ban Bebek György lesz Szilas és környékének egyedüli ura. A falu a törökök rabló csapatainak pusztítását elkerülte, mert Szádvárban állomásozott katonaságtól tartva nem merészkedtek eddig. 1567. januárjában Schwendi a császári csapatok élén harcolt itt. Ebben az évben a Bebek családnak a vagyona visszaszáll a királyi kamarára. 1674-ben Eszterházy Pál vásárolja meg magának ezt a területet. 1678-ban Thököly kurucainak a kezén van. 1702-ben Derseffy Orsolya fia, Eszterházy Pál lesz a végleges tulajdonosa, ez mintegy két évszázadra meghatározza hovatartozását. A XVIII. században fokozatosan központ lett, itt ülésezett az úri szék. 1831-ben szörnyű kolera járvány vonult végig, mely megtizedelte lakosságot. A XIX. század első felében a polgári átalakulás az országos átlagnál lassúbb ütemű volt. 1905. június 1-től nevezik Bódvaszilasnak a települést. A II. Világháború évei súlyos helyzetet teremtettek. Bódvaszilason 1944. december 18-án véget ért a szörnyű pusztítás, és megkezdődhetett az újjáépítés.
http://em.bloglog.hu/page/9/
Munkás Szent József-templomSzent Illés próféta görög katolikus templom
