Aggtelek 651 lakosú község a 94-es/Tornanádaska-Miskolc/ vasútvonal mentén, a róla elnevezett karszt mellett, Putnoktól 24 kilométerre, északkeletre fekszik.
A református temploma késő román, 1785-ös átalakítással, középkori kerítőfallal. Déli oldalán van az egykori, ma befalazott bejárat, két oldalán 1-1 román kori ablak. 400 méterre 24 méter magas egyedülálló harangtorony, XVIII. századi, 1802-1804-ben és 1926-ban megújítva. A másfél mázsás harangját Wierd György öntötte 1654-ben Eperjesen.
Az Aggteleki-karszt, hazánk legjellegzetesebb karsztvidéke, átlagosan 400-500 méter magas, anyaga triász mészkő és kisebbrészt dolomit. A három részre tagolt karszt legjellegzetesebb része az Aggteleki-fennsík, mely 1985 óta az Aggteleki Nemzeti Park része. Sajátosságait a kopár karrlejtők és –mezők, a dolinák, dolinatavak, víznyelők, visszafolyók, a bővizű karsztforrások és zsombolyok adják. A mészkő belsejében hatalmas barlangrendszerek alakultak ki, az aggteleki Baradla-, a Béke-, a Vass Imre- és a Kossuth Lajos-barlang.
A református temploma késő román, 1785-ös átalakítással, középkori kerítőfallal. Déli oldalán van az egykori, ma befalazott bejárat, két oldalán 1-1 román kori ablak. 400 méterre 24 méter magas egyedülálló harangtorony, XVIII. századi, 1802-1804-ben és 1926-ban megújítva. A másfél mázsás harangját Wierd György öntötte 1654-ben Eperjesen.
Az Aggteleki-karszt, hazánk legjellegzetesebb karsztvidéke, átlagosan 400-500 méter magas, anyaga triász mészkő és kisebbrészt dolomit. A három részre tagolt karszt legjellegzetesebb része az Aggteleki-fennsík, mely 1985 óta az Aggteleki Nemzeti Park része. Sajátosságait a kopár karrlejtők és –mezők, a dolinák, dolinatavak, víznyelők, visszafolyók, a bővizű karsztforrások és zsombolyok adják. A mészkő belsejében hatalmas barlangrendszerek alakultak ki, az aggteleki Baradla-, a Béke-, a Vass Imre- és a Kossuth Lajos-barlang.
http://em.bloglog.hu/page/9/
Nagyboldogasszony-kápolna
