íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. (Mt 28:20)
Ez Jézus ígérete a tanítványainak utolsó beszélgetésük alkalmával. Amikor ennek fontosságát megértjük, ugyanarra a következtetésre juthatunk, mint a 17. században élt szerzetes, Lőrinc barát. Ő az Isten jelenlétének gyakorlása című munkájában így fogalmazott: „A lelki életben a legszentebb, legáltalánosabb és legszükségesebb gyakorlat: Isten jelenléte.” Miért jó nekünk, ha Isten jelenlétében, közelségében, orcája előtt élünk?
1. Öröm — „Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség a jobbodon” (Zsolt 16:11). Annyi szörnyűséget látni a világban; elég csak megnézni a híreket, és máris elmegy a kedvünk attól, hogy mosolyogjunk. Isten közelségében viszont megőrizhetjük az örömünket, sőt benne mindig örülhetünk (Fil 4:4). Ha földi dolgokra alapozzuk az örömünket (emberek, tárgyak), azokat elveszíthetjük. Az Istenbe vetett reményünket viszont senki nem veheti el tőlünk. Ugyancsak Isten öröme az, mely a jelen nehézségeit is képes — ha nem is elfeledtetni, de — helyes megvilágításban látni: „Közben le ne vegyük a szemünket Jézusról, aki hitünk elkezdője és befejezője! Ő azért az örömért, amely várt rá, elszenvedte még a kereszten való kivégzést is, és nem törődött a szégyennel, amelyet ez jelentett. Most pedig elfoglalta a helyét Isten trónjának jobb oldalán” (Zsid 12:2, EFO).
Ez Jézus ígérete a tanítványainak utolsó beszélgetésük alkalmával. Amikor ennek fontosságát megértjük, ugyanarra a következtetésre juthatunk, mint a 17. században élt szerzetes, Lőrinc barát. Ő az Isten jelenlétének gyakorlása című munkájában így fogalmazott: „A lelki életben a legszentebb, legáltalánosabb és legszükségesebb gyakorlat: Isten jelenléte.” Miért jó nekünk, ha Isten jelenlétében, közelségében, orcája előtt élünk?
1. Öröm — „Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség a jobbodon” (Zsolt 16:11). Annyi szörnyűséget látni a világban; elég csak megnézni a híreket, és máris elmegy a kedvünk attól, hogy mosolyogjunk. Isten közelségében viszont megőrizhetjük az örömünket, sőt benne mindig örülhetünk (Fil 4:4). Ha földi dolgokra alapozzuk az örömünket (emberek, tárgyak), azokat elveszíthetjük. Az Istenbe vetett reményünket viszont senki nem veheti el tőlünk. Ugyancsak Isten öröme az, mely a jelen nehézségeit is képes — ha nem is elfeledtetni, de — helyes megvilágításban látni: „Közben le ne vegyük a szemünket Jézusról, aki hitünk elkezdője és befejezője! Ő azért az örömért, amely várt rá, elszenvedte még a kereszten való kivégzést is, és nem törődött a szégyennel, amelyet ez jelentett. Most pedig elfoglalta a helyét Isten trónjának jobb oldalán” (Zsid 12:2, EFO).
2. Békesség — „Az ÚR így felelt: Megnyugtat téged, ha az orcám megy veletek?” (2Móz 33:14). Amikor a körülményeink megfosztanak minket a nyugalmunktól, amikor folyamatosan nehézségeket tapasztalunk meg, akkor Isten jelenléte még mindig meg tud nyugtatni minket, és békességgel tölti meg a szívünket. Képes megőrizni az elménket, hogy nyugodtak tudjunk maradni (Fil 4:7). Az életünk Isten jelenlétében olyan, mint a tenger. A felszínen viharok tombolnak, és tajtékzanak a hullámok, de a mélyben béke honol.
Neked ez személyes tapasztalatod?
Miért jó nekünk, ha Isten jelenlétében, közelségében, orcája előtt élünk? Továbbra is erre keressük a választ:
3. Bűnbocsánat — „Amikor azonban meghallották az ÚRisten hangját, amint szellős alkonyatkor járt-kelt a kertben, elrejtőzött az ember és a felesége az ÚRisten elől a kert fái között” (1Móz 3:8). Isten jelenléte rávilágít arra, hogy kik vagyunk mi. A Jézussal való közösségben Péter felismerte, hogy bűnös ember (Lk 5:8). Nem az a jó megoldás, ha elmenekülünk Istentől a bűneinkkel, hanem ha őszintén letesszük őket elé, és megkérjük, hogy hozza rendbe összetört életünket.
4. Győzelem — „Mert meghátráltak ellenségeim, elbuktak, és semmivé lettek előtted” (Zsolt 9:4). Isten jelenlétében győzelem vár ránk. Ez nem minden esetben a hétköznapi életünkben való sikereket jelenti. Sokkal inkább azt, hogy tudjuk: a győztes oldalon állunk. Nem az ellenség fog diadalmaskodni, hanem Isten. Miután a nehézségeket megemlíti Pál apostol, felkiált: „Mindezek ellenére, minden nehéz helyzetben mi vagyunk a győztesek! Sőt, még annál is többek — ő általa, aki szeretett bennünket” (Róm 8:37, EFO). ( Tóth-Simon Károly)
Miért jó nekünk, ha Isten jelenlétében, közelségében, orcája előtt élünk? Ma is erre keressük a választ:
5. Szabadulás — „Minden szenvedésöket Ő is szenvedte, és orczájának angyala megszabadítá őket” (Ézs 63:9, Károli). Istentől jön a szabadulás, csak ő az, aki megmenthet (Ézs 45:21), ezért felesleges emberekben bízni (Zsolt 146:3). Akkor vagyunk igazán szabadok, amikor megismerjük Jézust (Jn 8:32), és elkezdünk az ő jelenlétében élni. Isten — a neki tetsző módon és időben — mindentől meg tud szabadítani minket: saját magunktól, jellembeli hibákból, bűnökből és függőségekből, betegségből, nehézségekből és problémákból. Amíg azonban benne tart minket, biztosak lehetünk abban, hogy a helyzet jobban a javunkat szolgálja, mint ha azonnal kimentene belőle (Róm 8:28).
6. Jövő — „Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, azok is ott legyenek velem, ahol én vagyok” (Jn 17:24). Jézus vágya az, hogy az egész örökkévalóságban az ő jelenlétében éljünk. Bármi, amit ma elérünk, holnapra a múlté lehet. Hírnevet szerezhetünk magunknak — mégis a legtöbb ember nevét csak az a sírkő vagy fejfa őrzi, mely a sírján áll. Ha viszont már most Isten közelségében élünk, azzal olyan kincset gyűjtünk magunknak, melyet az örökkévalóságban Isten mellett élvezhetünk majd.
Élj tudatosan Isten jelenlétében!
( Tóth-Simon Károly)
