Borsodnádasd 3598 lakosú város a 25-ös főközlekedési út mentén. 1903 előtt Nádasd nevével 1210-ben kelt okiratban találkozunk először. Oklevél tanúsítja, hogy 1332-ben már plébánia működött a községben. A település honfoglaláskori szállásbirtok, a Nádasdi, Tibold, később a Csernelyi, Pásztói, Tornalji családok birtoka. Évszázadokon keresztül az autarkiális életre jellemző foglalkozásokkal, erdőműveléssel, állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak az itt élők. Az országos jelentőségű borsodnádasdi szénbánya megnyitásával indult meg az ipartelepítés, amelyet a lemezgyár beindulása követett. A bányaműveléshez, iparfejlesztéshez betelepített morva, cseh, felvidéki szász családok életmódja már a XIX. sz. második felétől a helyi polgárság kialakulását tette lehetővé. A lemezgyárat építtető Rimamurányi Vasmű a mai napig érezhetően jól megszervezte azt a szociális, kulturális, oktatási intézményrendszert, amely elősegítette az urbális fejlődést. A mezőgazdaság átalakítása idején létrehozták a termelőszövetkezetet, amely később egyesült a Nádasd- völgy többi településével. A község fejlődésében nagy szerepet játszott a Lemezgyárba bejáró 2300 dolgozó, 3 megyéből, 32 településről. A település lakóinak dinamizmusát tanúsítja, hogy a bányászat, kohászat válsághelyzete ellenére már 1990-ben az elsők között piacképes vállalkozásokat indítottak be (járműkerék-gyártó termelősor létrehozása). Az önkormányzat 1990-től jelentős infrastrukturális beruházásokat hajtott végre, a lakossággal összefogva. Az elmúlt 11 év folyamán kiépült a gáz-, telefonhálózat, korszerűsítésre került a közvilágítás, ivóvíz rendszer. Az intézményrendszer korszerűen felszerelt, magas fokon szolgálja a lakosságot. 2001. július 1-jén megkapta a városi címét.
http://em.bloglog.hu/page/7/
