Putnok 7515 lakosú város a 25-ös és 26-os főútvonalak találkozásánál, valamint a 87-es/Putnok- Eger- Füzesabony/ és 92-es/Ózd- Bánréve- Miskolc/ vasútvonalak mellett, Borsod megye nyugati peremterületén fekszik. A település a szlovák-magyar határ mentén fekvő kisváros a történelmi Gömör-Kishont vármegye székhelye volt. Az első helytörténeti okmányok és dokumentumok 1283-ból ismertek. A pápai tizedet szedők a várost Putnok néven jegyezték föl. Az etimológusok szerint nevét a puttonyosokról kapta. 1423-tól itt volt a vám- és a királyi sókamara. Hunyadi János Putnokon is átvonult seregével a csehek elleni hadjárat idején. Mátyás király is megfordult Putnokon, a monda szerint a szőlőben megkapáltatta a főurakat, hogy ezáltal is a kétkezi munka megbecsülésére nevelje őket. 1567-ben a törökök elfoglalták a várost. A török kort idézik a Sahin és Hadrizsi családnevek. A történelem folyamán az Orlayak, Putnokiak, Tomoryak és a Serényiek a város urai és a terület földbirtokosai sokat tettek Putnokért. Különösen a Setényiek, “Putnok Széchenyieinek” serénykedését kell kiemelnünk. A Setényiek építették a klasszicista stílusú kastélyt. Az ő idejükben épült a “gazdasszonyképző”‘, a Gazdasági Felsőleány-nevelő Intézet, ahol Gobbi Hilda színművésznő is tanult, továbbá a Polgári Fiú és Leányiskola is, valamint a Mezőgazdasági Szakiskola, amely most középiskolaként működik. A Putnokon szolgált református prédikátorok az irodalom jelentős művelői voltak, közülük Balogh Bélát kell kiemelnünk, aki 1870-80 kőzött megírta Putnok történetét. Rimaszombaton kinyomtatott művének egy bekötött példánya a putnoki Gömöri Múzeumban található. A város szülötte Tóth Ede népszínműíró, akinek A falu rossza c. művét a falusi színjátszók évtizedeken keresztül sikerrel adták elő. 1994-ben a Rákóczi u. 14. alatt nyílt meg a Holló László Galéria, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumi szervezet legújabb tagintézményén Putnokon az úgynevezett Seres-házban. 1986-ban egy régi putnoki család leszármazottja, Dr. Lendváry Benőné, Seres Sarolta nyugalmazott gyógyszerésznő lakóházát a magyar államnak adományozta azzal a kikötéssel, hogy az épület a jövőben múzeumi célokat szolgáljon. Az ajándékozási szerződésben szerepel az a kitétel is, hogy az épületen márványtáblát kell elhelyezni a következő felirattal: .Szüleim Seres József és Járdánházy Gizella végakaratával egyetértve hagyományozom ezt a házat a Gömöri Múzeum céljaira: Dr. Lendváry Benőné, Seres Sarolta.” A Seres-házban létesült új múzeum feladata az lett, hogy egészítse ki Gömör Magyarországon maradt része központi múzeumának feladatkörét, a Seres-házban kialakított galéria mutassa be a képző- és iparművészet emlékeit, jelenkori alkotásait. A galéria nyújtson mindkét Gömör alkotóinak kiállítási lehetőséget, s így gazdagítsa a térség kulturális életét, előmozdítva a művészeti, esztétikai nevelést és szemlélet formálást. A Holló László Galéria 3 termében az első kiáltás a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajz Tanszéke professzora, Dr. Ujvári Zoltán adományából készült. Dr. Ujvári Zoltán Gömör szülötte. 1951 óra, több, mint negyven éve Debrecenben él, de soha nem szakadt meg kapcsolata szülőföldjével. Tervszerű és intenzív Gömör- kutatást 1970-től folytat. A Gömöri Múzeum alapítása is az ő nevéhez fűződik. Ujvári professzor számára természetesnek és magától értetődőnek tűnt, hogy Gömör új múzeuma, a Holló László Galéria alapításában is oroszlánrészt vállaljon. Nagy értékű magángyűjteményét ajánlotta fel a galéria számára. A több száz darabot kitevő adomány - festmények, grafikák, kisplasztikák, szobrok - neves művének alkotásaiból dr. Holló László festményei és tusrajzai teszik ki nagyobb részét, de jelentős szómban megtalálhatók benne Feledy Gyula, Reich Károly, Medgyessy Ferenc, Tóth Sándor, Kis Nagy András. Zádor István. .Szilágyi Imre művei.
A város római katolikus temploma a kastélypark mellett található, melyet a XIX. század közepén építettek késő barokk, klasszicizáló stílusban. A plébánia templom kerítésfalában, klasszicizáló fülkében áll Nepomuki Szent János szobra.
A város környékén északi irányban a Szörnyű-völgy, a halastavak a Pálma- és Ilona-forrás, az európai hírű kelemén Mohos-tavak úszó tőzegmohalápja, mint fokozottan védett terület állítja meg a látogatóknak. A Szörnyű-völgy fontos kereskedelmi útvonal volt egykor, melyet a 15-lfi, században a betyárok is jól ismertek. A folyamatos rablásokat kísérő szörnyű eseményekre utal a völgy elnevezése.
A város római katolikus temploma a kastélypark mellett található, melyet a XIX. század közepén építettek késő barokk, klasszicizáló stílusban. A plébánia templom kerítésfalában, klasszicizáló fülkében áll Nepomuki Szent János szobra.
A város környékén északi irányban a Szörnyű-völgy, a halastavak a Pálma- és Ilona-forrás, az európai hírű kelemén Mohos-tavak úszó tőzegmohalápja, mint fokozottan védett terület állítja meg a látogatóknak. A Szörnyű-völgy fontos kereskedelmi útvonal volt egykor, melyet a 15-lfi, században a betyárok is jól ismertek. A folyamatos rablásokat kísérő szörnyű eseményekre utal a völgy elnevezése.
http://em.bloglog.hu/page/7/
