Mályi 4156 lakosú község a 3-as főközlekedési út mentén Miskolctól délre 5 kilométerre fekszik. A település neve a nyelvelemzés alapján minden valószínűség szerint a régi mál (szegély, oldal) kifejezésből származik. A régi falu / Ó-Mályi / valóban az enyhén lejtős, napsütötte hegyoldalon, a Vakarácsi-hegy délkeleti oldalán kezdett kialakulni. A Mályi név először egy 1233-ban kiadott oklevélben fordul elő Maly alakban. Az okiratokban nevével többféleképpen találkozhatunk, (Mali, Mály, Machi, Malyi) csak 1783-tól szerepel Mályi néven. A Miskolc-nemzetség ősi birtokaként tartják számon, első birtokosa akit ismerünk Miklós fia Miko. A község a XIV századtól indul igazán virágzásnak, ekkor már a Széchyek birtoka. Méhészkedés, és fa kitermelése adja a lakosság fő megélhetési forrását. A XVI-XVII században a házak száma 30-40 –re tehető, a lakosság 160-180 fő. Az egyutcás szalagtelkes településnek már ekkor volt temploma. Megjelennek itt a törökök is, akik Eger elfoglalása után súlyos adókat vetnek ki a falura. A következő században mint új birtokos feltűnik a Melczer-család. A pestisjárvány megtizedeli a falu lakóit is. A birtokos a XVIII században rutén telepeseket költöztet ide, ezt őrzik a máig is őslakosnak vallott Beregi, Ungvári családnevek. Ebben az időben tovább gyarapodik a község, kiépül a Széchenyi utca egy része, a birtokos kúriája, ekkor kezdik el építeni a ma is álló templomot. A XIX század második felében a község lakossága 700 fő körül van. Megkezdik a mocsaras (kutusi) részek lecsapolását. A megművelhető területek nagy része a birtokos Darányi, Melczer család kezén van. A falusiaknak a szőlő és nagyon kevés szántó áll rendelkezésükre. A lakosság zöme ekkor válik “kétlakivá” a vasútépítkezésen, majd a MÁV-nál, illetve Diósgyőrben kezdenek dolgozni. Végképp eltűnnek a régi foglalkozások (méhészet, faszénégetés stb.) 1950-ben indult el a téglagyár építése, mely 1952-ben már termel. Ekkor jelentősen megnőtt a lakosság létszáma és az új házak száma. Az 1960-as években épült ki a tópart Miskolc “ kis Balatonjává “ Az 1970-es években újabb építkezési hullám következtében a lakosság száma már elérte a 3000 főt, ez köszönhető a jelentős könnyűipari üzemek idetelepülésének is ( Mályi AGROKER, Téglagyár)
http://em.bloglog.hu/page/8/
Istenszülő oltalma-görög katolikus templom
A templom 2000-ben épült fel.
Szent István király templom
A ma is látható templom elődje a XVI-XVII. században épülhetett.
Az 1768. évi egyházlátogatás idején a Szent Mihály tiszteletére épült, igen régi kőtemplom szentélye boltozat nélkül áll, a hajó fölött nincs tető. 1774-ben a katolikus hívek megkezdték régi templomuk helyreállítását, de miután az új falakat kívülről tíz támpillérrel kellett megtámasztani, emiatt kissé befelé hajoltak. A szentély és sekrestye a helyreállítás után is boltozott, a hajó mennyezetes, melyet 1822-ben javítottak. Egy oltár volt benne, Szent István király tiszteletére.
Az 1840-es évek elejére rommá lett a templom, ezután a pap lakásán miséztek. 1847 tavaszán megkezdték a templomépítési munkálatokat, év végéig a falakat félmagasságig felhúzták, de az 1848/49. évi események miatt az építkezés megakadt. 1861 elején Streimmelwögel Mihály egri építőmester befejezte a templomépítést és a paplak átalakítását. A régi paplakot, templomot lebontották, kőanyagukat az új épületekbe építették be.
A templom klasszicista stílusú, műemlék jellegű.
