Emőd 5418 lakosú város a 3-as főközlekedési út és a 80-as/Sátoraljaújhely-Miskolc-Hatvan-Budapest/ vasútvonal mentén fekszik. A település már a honfoglaláskor létezett, Anonymus említi nevét a honfoglalás kapcsán, mely szerint Árpád vezér egy hónapig táborozott a település határában. Neve tiszta magyar: Emeud, valószínűleg személynévből alakult ki, amelyben a “d” kicsinyítő képző lehetett. Okleveles adatunk, a XIII. századból van , melyből tudjuk, hogy Muhival országút kötötte össze. Legrégibb birtokadat 1281-ből való. Mezővárosi rangot kap a XIV- XV. század fordulóján, melyhez széleskörű autonómia és egyéb kiváltságok (például bírói hivatal) járultak. Mint mezőváros pecséttel is rendelkezett, a mai napig fennmaradt pecsétje 1689-ből való. Mezővárosi rangját 1871-ig tartotta fenn. A fennmaradt írások névét az alábbiak szerint említik, Emed, Emeyd, Emeod, Emwd, Émewd Emod . 1735-ben római katolikus parochia létesül, Fáy Gábor pedig áttérve a római katolikus vallásra, Krisztus mennybemenetele tiszteletére plébániát létesített 1738-ban.Református iskola a XVI. században, katolikus iskola pedig 1769-ben létesült. Hódoltsági terület volt Emőd is. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc során hadiesemények is zajlottak Emőd térségében. A honvédseregek és Paszkievicz herceg orosz csapatai több alkalommal táboroztak a településen.1871-es közigazgatási reform után Emőd mezővárosból nagyközség lett. Az 1870-ben létesült Miskolc-Pest vasútvonal és az ugyanebben az évben átadott vasútállomás nagymértékben javította a település közlekedési kapcsolatait és kedvezően változott kereskedelme is. A mezőgazdasági termékeken kívül legjelentősebb árucikke, a fejlett szőlő kultúrájából fakadóan, a bor volt. A XIX. század elején 670 bel- és külterületi házból állt a község, Lakossága 3297 lélek, akik mind magyarok voltak. A községhez tartozott és tartozik ma is Adorna-tanya, Karola-tanya, István-major és Bakó-tanya. Az I. Világháborúban 470 katonája vett részt, akik közül 95 hősi halált halt, 34 hadirokkant lett. A vitézek száma 2. A község hősi emlékművét 1924-ben állították fel, alkotója Farkas Béla szobrászművész. A két Világháború között 2 magánorvos, valamint egy állatorvos, két szülésznő, és egy gyógyszertár működött a településen. Az Emődi Hitelszövetkezet mellett “Hangya” Fogyasztási szövetkezet működött a községben. 3 helyen italmérés, 13 kereskedés, 15 önálló iparos /2 asztalos, 2 kovács, 4 cipész, l borbély, l kádár, l kerékgyártó, 1 sütő, 1 szabó, 2 hentes/, egy kéményseprőmester valamint egy szikvízgyártó egy darálómalom volt a településen. A jó közlekedési adottságainak és kiváló termőföldjének köszönhetően a község lakóinak állandó munkát biztosított a vasút, az emődi Mezőgazdasági Rt. és az emődi Szőlőtelepítő Rt. Ennek következtében a település jelentősen fejlődött az 1920-1930 között. A lakosság száma 1930-ra megközelítette a 4000 főt.1930-ban már működik a posta, 18 telefon- , 24 rádió előfizetője van a településnek. A II. Világháború az elsőnél is nagyobb megpróbáltatásokkal, áldozatokkal járt, a hősi halált halt áldozatoknak csak a rendszerváltozás után 1990-ben állítottak emlékművet. Hősi halált halt 132 katona, 54 polgári személy áldozatul esett, 20 ház pedig teljesen elpusztult.1945 után megváltozott a község lakóinak élete. A földreform, földosztás végrehajtására 1945. márciusában került sor. A megindult iparfejlesztés az ország más területeiről is a borsodi iparvidékre csábította a földönfutóvá vált falusiakat. A Miskolcon munkahelyet keresők nagy része a városkörnyéki falvakban telepedett le. 1946-ban a 3 felekezeti (református, katolikus, izraelita) iskolában 8 pedagógus irányításával 352 gyerek tanult. A kollektivizálás során 2 termelőszövetkezet szerveződött Emődön, mely később egyesült. Az iskolák államosítása után 1950-ben 15 pedagógus 12 tanulócsoporttal foglalkozott. 1958-ban kezdődött el egy új 8 tantermes iskola építése, melyet 1959-ben vehetett birtokba a 22 pedagógus és közel 400 tanuló. Az 1960-as évek közepétől ugrásszerűen megnőtt a lakásépítés, melyet követett az intézményhálózat kiépítése és a kommunális hálózat fejlesztése pld. ABC kisáruházak, orvosi-, fogorvosi rendelő, gyógyszertár, takarékszövetkezet, iskola, óvoda, községháza, posta, utak és járdák korszerűsítése, 2 új híd építése, hírközlés, ravatalozó stb. Az 1970-es években az országban egyedül álló építészeti stílusban készült épületek ma is meghatározzák a nagyközség arculatát. Ekkor úgynevezett mintalakótelep építési program kezdődött, mely a település mai karakterét is meghatározza. 2001. július 1-jétől ismét városi cím rangjával bír.
Itt született Puhl Sándor, minden idők legjobb magyar játékvezetője.
Itt született Puhl Sándor, minden idők legjobb magyar játékvezetője.
http://em.bloglog.hu/page/8/
