Pély 1543 lakosú község, Hevestől 13 kilométerre, délre fekszik. A helység régóta lakott település. Keletkezése 1234-re tehető, a dokumentumok szerint, ahol a Peel néven említik először. Kezdetben királyi várbirtok, később a Necskey család birtoka lett. 1403 után sűrűn váltották egymást a birtokosok. A falu többször elnéptelenedett, kétszer a török pusztította el, 1869-ben tűzvész, majd 1888-ban árvíz áldozata lett. A község a Tisza árterülete volt, évente kétszer öntötte el a víz. Ez az állapot az 1846-ban elkezdett Tisza szabályozásával és az ehhez kapcsolódó belvíz elvezető csatornák kiépítésével megszűnt, Az eltűnt mocsárvilág helyét szikesek foglalták el.
A helység római katolikus temploma 1764-ben épült. Többször felújították, átalakították. Mai formáját 1912-13-ban nyerte el, amikor a régi szentélyt mint mellékhajót felhasználva új templomot építettek. Így jött létre a szabadon álló, oldaltornyos, kereszthajós barokk részeket is tartalmazó templom.
A XIX. században készült Nepomuki Szent János szobor, jelenleg a falu egyetlen műemléke.
1862-ben épült meg a Sajtfoki zsilip. 1878-ban helyezték üzembe a Satfoki belvízátemelő szivattyútelepet angol gőzszivattyúval, amit 1897-ben már magyar gyártmányú gépekkel egészítettek ki. Ez hazánk első belvízátemelő szivattyútelepe, amely ma is működőképes. Értékes vízügyi és műszaki emlék.
A szikesek, amely ma természetvédelmi terület a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet egyik legértékesebb területe. Jellegében, növény-és állatvilágában a Hortobágyhoz hasonló. A „fűvek birodalmát” mesterségesen telepített erdőfoltok tarkítják, arculata évszakonként változik, tavasszal szürkés-zöldre, majd vörösre és később sárgára. Fehér foltjaival tarkítja a környéket a párolgó víz által felszínre kerülő só is. Madárvilága változatos, számos faj fészkel itt a kékvércsétől az ugartyúkig, a bibictől a pacsirtáig. A téli pélyi szikes állatvilága is gazdag, fácánok, őzek, nagy testű ragadozó madarak teszik színesebbé a fehér hótakarót.
A falu másik nagy kiterjedésű természetvédelmi területe a Tisza árterén található Pélyi Madárrezervátum, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet kiemelt területe. A Tisza hullámterében még a régi vízivilágra jellemző élet van, ártéri fűz-, nyár- ligeterdők, vadszőlő indákkal, nedves rétek, mocsárrétek, holtágak. A főleg madárvonulás idején látható ritka fajok, feketególyák, szürkegémek, kócsagok, kanalasgémek, télen egy-egy rétisas, maradandó élményt nyújtanak.
A helység római katolikus temploma 1764-ben épült. Többször felújították, átalakították. Mai formáját 1912-13-ban nyerte el, amikor a régi szentélyt mint mellékhajót felhasználva új templomot építettek. Így jött létre a szabadon álló, oldaltornyos, kereszthajós barokk részeket is tartalmazó templom.
A XIX. században készült Nepomuki Szent János szobor, jelenleg a falu egyetlen műemléke.
1862-ben épült meg a Sajtfoki zsilip. 1878-ban helyezték üzembe a Satfoki belvízátemelő szivattyútelepet angol gőzszivattyúval, amit 1897-ben már magyar gyártmányú gépekkel egészítettek ki. Ez hazánk első belvízátemelő szivattyútelepe, amely ma is működőképes. Értékes vízügyi és műszaki emlék.
A szikesek, amely ma természetvédelmi terület a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet egyik legértékesebb területe. Jellegében, növény-és állatvilágában a Hortobágyhoz hasonló. A „fűvek birodalmát” mesterségesen telepített erdőfoltok tarkítják, arculata évszakonként változik, tavasszal szürkés-zöldre, majd vörösre és később sárgára. Fehér foltjaival tarkítja a környéket a párolgó víz által felszínre kerülő só is. Madárvilága változatos, számos faj fészkel itt a kékvércsétől az ugartyúkig, a bibictől a pacsirtáig. A téli pélyi szikes állatvilága is gazdag, fácánok, őzek, nagy testű ragadozó madarak teszik színesebbé a fehér hótakarót.
A falu másik nagy kiterjedésű természetvédelmi területe a Tisza árterén található Pélyi Madárrezervátum, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet kiemelt területe. A Tisza hullámterében még a régi vízivilágra jellemző élet van, ártéri fűz-, nyár- ligeterdők, vadszőlő indákkal, nedves rétek, mocsárrétek, holtágak. A főleg madárvonulás idején látható ritka fajok, feketególyák, szürkegémek, kócsagok, kanalasgémek, télen egy-egy rétisas, maradandó élményt nyújtanak.
http://em.bloglog.hu/page/8/
Szent Demeter templomA templom 1764-ben épült, többször felújították, átalakították. Ma is látható formáját 1912-13-ban nyerte el, amikor a régi szentélyt mint mellékhajót felhasználva új templomot építettek. Így jött létre a szabadon álló, oldaltornyos, kereszthajós barokk részeket is tartalmazó templom.
