Kápolna 1601 lakosú község a 3-as főközlekedési út, a M3-as autópálya valamint a 80-as/Sátoraljaújhely-Miskolc-Hatvan-Budapest/, a 84-es/Kisterenye-Kál-Kápolna/ , és a 102-es/Kál-Kápolna-Kisújszállás/ vasútvonalak mentén, Füzesabonytól 13 kilométerre, nyugatra fekszik. Az 1848-1849-es szabadságharc során határában csaptak össze Dembinszky Honvédcsapatai Windisgratz osztrák főparancsnok seregével. Az 1849. február 26-27-én lezajlott csatában a magyarok vereséget szenvedtek, és ezután adták ki az olmützi alkotmányt, amelybe hazánkat a birodalom egyik tartományává tették. 1919 tavaszán Károlyi Mihály Kápolnán kezdte meg birtokainak felosztását.
A római katolikus temploma késő barokk stílusban Franz József építette 1783-ban. Homlokzati tornyos, szépen tagolt főpárkánya, kőkeretes kapuja van. Kétszakaszos hajója tágas, kórusa hatalmas. Korabeli berendezéséből kiemelkedik a négyoszlopos, sötétszürke márványból faragott oltár és a rokokó szószék.
A római katolikus temploma késő barokk stílusban Franz József építette 1783-ban. Homlokzati tornyos, szépen tagolt főpárkánya, kőkeretes kapuja van. Kétszakaszos hajója tágas, kórusa hatalmas. Korabeli berendezéséből kiemelkedik a négyoszlopos, sötétszürke márványból faragott oltár és a rokokó szószék.
http://em.bloglog.hu/page/8/
Szeplőtelen Fogantatás templomA templom 1782-84 között épült Francz József tervei szerint.
Belső berendezése eredeti. A főoltárképet 1757-ben Zirkler János festő festette, amely Szűz Máriát ábrázolja. Belső festése 1927-ben készült Raksányi Dezső budapesti festő munkájaként. A képek Mária életének állomásait ábrázolják.
Az orgonát a pécsi Angster orgonagyár építette 1902-ben pneumatikus vezérléssel.
A toronyban négy harang lakik, szent József, szűz Mária, a szent őrzőangyalok, illetve a lélekharang, melyet szent Mihály arkangyal tiszteletére szenteltek.
A II.világháború idején a németek aláaknázták, de Balogh Simon káplán megmentette a templomot a gyújtózsinór elvágásával.
A templom mellett található plébániaépület 1786-ban lett kész, ugyancsak Francz József tervei alapján.
Mind a templom, mind a plébániaház műemléki védettség alatt áll.
Belső berendezése eredeti. A főoltárképet 1757-ben Zirkler János festő festette, amely Szűz Máriát ábrázolja. Belső festése 1927-ben készült Raksányi Dezső budapesti festő munkájaként. A képek Mária életének állomásait ábrázolják.
Az orgonát a pécsi Angster orgonagyár építette 1902-ben pneumatikus vezérléssel.
A toronyban négy harang lakik, szent József, szűz Mária, a szent őrzőangyalok, illetve a lélekharang, melyet szent Mihály arkangyal tiszteletére szenteltek.
A II.világháború idején a németek aláaknázták, de Balogh Simon káplán megmentette a templomot a gyújtózsinór elvágásával.
A templom mellett található plébániaépület 1786-ban lett kész, ugyancsak Francz József tervei alapján.
Mind a templom, mind a plébániaház műemléki védettség alatt áll.
