Parád 2176 lakosú mátrai nagyközség a 24-es főközlekedési út és a 84-es/Kisterenye-Kál-Kápolna/ vasútvonal mentén, Gyöngyöstől északkeletre, 28 kilométerre fekszik. A Parádból, Parádóhutából és Parádfürdőből álló település részei közül Parádóhutáról kelt először említést tenni. 1710-ben II. Rákóczi fejedelem üveghutát létesített itt, amelyet 1776-ban a közeli Csevicére, ma Parádsasvárra költöztek. Az 1700-as években Bél Mátyás már tud a forrásokról, majd Markhot Ferenc megyei tisztiorvos javaslatára a timsós vízből timsót nyernek, ami akkoriban fontos ipari alapanya. Kitaibel Pál kezdeményezésére azonban inkább a fürdőélet lendül fel, 1828. évi, eredményes kutatásaitól kezdve. A XIX. század második felében fürdő, mellette szállodák létesülnek, valódi gyógyhely lesz Parád. Mai arculatát az 1936-1940 közötti építkezések során nyeri el.
A Károlyi-kastélyt a Károlyi család kezdte építtetni 1872-ben, Ybl Miklós tervei alapján, majd 1885-ben átdolgozták a terveket. Megjelenésében ma inkább eklektikus, egyemeletes, középrizalitjában kétemeletes épület, oldalszárnyai földszintesek. Az épületrészek belső udvart fognak közre. Festői tetőzete már a német reneszánsz hatását tükrözi. Neoreneszánsz lépcsőháza, előcsarnoka van.
A palóc tájház a XIX. században épült.
A Kocsimúzeum a 24-as főközlekedési út mellett álló épület 1870-e évekből Ybl Miklós alkotása. Az úgynevezett Cifra istálló a kastélyhoz tartozott. Eklektikus stílusú épület, fagerendás, vöröstéglás megjelenésével a felnémet épületekre emlékeztet. A volt kocsiszínekben a múzeum bemutatja kocsikészítés történetét és számos eredeti, XIX. és XX. századi kocsit, hintót is kiállítottak. A vörösmárvány borítású istállókban ma is lovakban gyönyörködhetünk. A fából készült XVIII. századi palóc ház rendkívül archaikus hatású épület. Eredetileg kétsejtű volt, ez később kiegészült a nők hálóhelyével, a fűtetlen kamrával. A szobában kürtösmedencében tüzeltek. Értékes, a középparaszti gazdaságra utaló emlék az udvar végében levő csűr. Jelentős emléke még Asztalos Joachim nagyméretű, palóc típusokat ábrázoló szobor, bútor fafaragásai.
A Károlyi-kastélyt a Károlyi család kezdte építtetni 1872-ben, Ybl Miklós tervei alapján, majd 1885-ben átdolgozták a terveket. Megjelenésében ma inkább eklektikus, egyemeletes, középrizalitjában kétemeletes épület, oldalszárnyai földszintesek. Az épületrészek belső udvart fognak közre. Festői tetőzete már a német reneszánsz hatását tükrözi. Neoreneszánsz lépcsőháza, előcsarnoka van.
A palóc tájház a XIX. században épült.
A Kocsimúzeum a 24-as főközlekedési út mellett álló épület 1870-e évekből Ybl Miklós alkotása. Az úgynevezett Cifra istálló a kastélyhoz tartozott. Eklektikus stílusú épület, fagerendás, vöröstéglás megjelenésével a felnémet épületekre emlékeztet. A volt kocsiszínekben a múzeum bemutatja kocsikészítés történetét és számos eredeti, XIX. és XX. századi kocsit, hintót is kiállítottak. A vörösmárvány borítású istállókban ma is lovakban gyönyörködhetünk. A fából készült XVIII. századi palóc ház rendkívül archaikus hatású épület. Eredetileg kétsejtű volt, ez később kiegészült a nők hálóhelyével, a fűtetlen kamrával. A szobában kürtösmedencében tüzeltek. Értékes, a középparaszti gazdaságra utaló emlék az udvar végében levő csűr. Jelentős emléke még Asztalos Joachim nagyméretű, palóc típusokat ábrázoló szobor, bútor fafaragásai.
http://em.bloglog.hu/page/7/
