A felső-mátrai templomok közül talán a legismertebb a fallóskúti Mária-kápolna, ahová jelzett turistaút visz. Kényelmes sétával elérhető Mátraszentimréről. Az egyre bővülő Mária-kápolnát ezrek keresik fel évente, ma már országszerte ismert zarándokhellyé vált. Autóbusszal vagy gépkocsival egészen közel juthatunk a kápolnához, ahonnan már csak pár száz métert kell gyalog megtennünk. A kápolna fehér tornya már messziről látszik. A szépen rendben tartott, gondozott környék meghitt hangulatot kölcsönöz az idelátogatóknak. A kápolna előtt a különlegesen szép, egyedi tűzzománc stációk Rácz Gábor iparművész alkotásai. Az ország különböző településeinek adományaiból készültek el 1992-ben, melyhez még a tengerentúlról is érkeztek adományok. Közvetlenül a kápolna előtt két kiépített kútból meríthetjük a csodatevő vizet. 1996-ban készült el a szabadtéri oltár, illetve a kápolna előtti márvány Mária-szobor. A szobor talapzatából két csapon át lehet vizet meríteni.

Galyatetői Magyarok Nagyasszonya templom

A templom a két világháború között épült, Nagyszálló előkelő polgári vendégei részére biztosított legyen a vallásgyakorlás. A Nagyszálló után valamivel később, 1942-ben szentelték fel a templomot.
A templom harangján a következő felirat olvasható: „Ezt Szmrecsányi Lajos egri érsek ajándékozta, amikor hős honvédeink a Donnál a vörös áradat ellen harcolnak. 1942.”
Kodály Zoltán 1942. április elején üdülés közben, a korábbi vázlatok felhasználásával fejezte be az orgonára írt Csendes misét. Jelenleg a galyatetői Kodály-kápolnában emléktábla hirdeti ennek a híres alkotásnak a helyszínét. A kápolnában látható a zeneszerző portréja is. Ez nem véletlen, hisz Kodály bőségesen adakozott a kis templom szépítésére. A fent említett orgonamiséből komponálta 1944-ben egyházzenénk gyöngyszemét, a Missa brevist, melyet a budapesti Szent István Bazilikában Pécsi Sebestyén adott elő. E darabját évek múlva szöveggel énekelhetővé alakította, s a tisztán hangszeres misét vegyeskarra és orgonára dolgozta át.

A Felső-Mátra legöregebb temploma, amelyet 1942-ben szenteltek fel, Hevesy Sándor egri építészmérnök tervei alapján épült. Alapkövét 1938-ban helyezték el a három falu között lévő Sztepán-réten, a Kút (Narád)-hegy oldalában. Anyaga terméskő, rusztikusan rakva. A főoltárkép a templomépítő Szt. István királyt ábrázolja, Kátai Mihály egri festőművész alkotása. A templom azért került erre a külterületi magaslatra, mert a három falu számára készült, azonban nem tudtak megegyezni: hol épüljön fel, ezért az egri érsekség úgy határozott, hogy mindhárom falutól egyenlő távolságra legyen. Gyalogosan a templomot a Mátraszentimre - Mátraszentlászló közötti K+ ( kék kereszt ) jelzésű turistaúton kereshetjük fel. Búcsúja augusztus 20-án Szt. István király tiszteletére van. Szentmise minden vasárnap 11 óra előtt 5 perccel.