Gyöngyös 33549 lakosú város a 24-es és a 3-as főközlekedési útvonalak mentén, valamint az M3-as autópálya mellett fekszik a Mátra kapujában. A helységet érintik a 85-ös /Vámosgyörk- Gyöngyös/, a 324-es/Gyöngyös-Gyöngyössolymos-Lajosháza/ és a 325-ös/Gyöngyös-Mátrafüred/ vasútvonalak. Ez a város már a 600-800-as években lakott terület volt, azóta is természetes fő helye ezen vidéknek. A Honfoglalás idején Anonymus szerint a Mátra vidéke Ed és Edömér vezérnek jutott. E nemzetség egyik tagja volt, Aba Sámuel, harmadik királyunk, aki Abasáron bencés monostort alapított, és akit a hagyomány szerint ebben a monostorban temettek el. Régóta híres a táj zamatos borairól. Már 1301-ben a vidék birtokosai, az Aba nembeli Csobánkák is foglalkoztak szőlőműveléssel. Napjainkban hazánk legnagyobb összefüggő hegyvidéki szőlőterülete húzódik itt. Károly Róbert ajándékozta meg a várost Buda város rangjával és méltóságával 1334-ben, mert a feudális tartományurak elleni harcában Széchenyi Farkas Tamás vezetésével a város lakói a király mellé álltak és véget vetettek a Mátravidéken a Csák Mátéval szövetkezett és rablókká züllött Csobánkák garázdálkodásainak. A sokszázados múlt bőven hozott nagy történelmi eseményeket a város életében: 1464-ben a patai cseh martalócok ellen vonuló Mátyás királyt fogadta a város. Gyöngyös környékén jobbágyok gyülekeztek a Dózsa seregéhez csatlakozni kívánó debrői és pásztói táborokba. A másfél százados török uralom idején a város szultáni birtok volt, de kétfelé adózott. Fizetett a töröknek és fizetett időnként a magyar földesúri hatóságoknak is. A környék elpusztult, a város fejlődése nagyon lassú volt. Bár nehéz időszak volt a török világ, mégis 1634-ben iskola létesült a gótikus nagytemplom mögött. A gimnázium növendékei között tanult Bugát Pál nyelvújító és természettudós orvos, Bajza József író és kritikus, Zalár József költő, Török Ignác aradi vértanú tábornok, Richter Gedeon az inzulin feltalálója és a Kőbányai Gyógyszergyár megalapítója, valamint itt szívta magába a Mátraalja népének színes népmeséit Berze Nagy János, a magyar folklorisztika úttörő-óriása. 1686 körül rabló török helyébe a fosztogató császári csapatok vonultak. A Rákóczi szabadságharc idején a fejedelem udvarházat tartott Gyöngyösön, s itt kényszeríttette 1704-ben tárgyalóasztalhoz a Habsburgokat. Vak Bottyán János „a szegény nép jótevője” többször fordult meg a Mátra vidékén, Gyöngyösön is és 1709-ben végrendelete szerint a gyöngyösi ferencesek akkor új zárda kriptájában helyezték örök nyugalomra a verhetetlen kuruc generálist. Habsburg Lipót nádor után I. Sándor orosz cárt szállásolta el a napóleoni háborúkban meggazdagodott báró Orczy család, klasszicista stílusú kastélyában. Az 1867-es kiegyezés agrárkapitalizációt indított el a városban is. Gomba módra nőttek a bankok, fejlődött a kézipar. Gyöngyös virágzó kereskedelme messze földön híres volt. Szerb és görög kereskedők nyomában izraeliták telepedtek a régi kereskedő családok mellé. Gyöngyös az I. Világháború végi forradalmak egyik jelentős vidéki központja lett. 1917. május 21-én a kórház vasalótermében kipattanó szikra lángra lobbantotta szinte az egész várost. 559 lakóház semmisült meg és 11 ember vesztette életét, mire Hatvanból vasúti kocsin szállított vízzel sikerült megfékezni a tűzet. IV. Károly és felesége a városba látogatott a tűzvész pusztításának megtekintésére, a város lakóinak vigasztalására. A városba érkezett Dr. Harrer Ferenc újjáépítési kormánybiztos is, aki elkészítette a város újjáépítésének terveit. A fronton lévő gyöngyösi katonákat pedig hazaengedték, hogy az itthoniaknak segítségére siessenek és a romokból ismét várost emelhessenek. Gyöngyöst az évszázadok során sokszor pusztított el majdnem teljesen a tűz, ami a rossz vízellátásnak volt köszönhető, de a város mindig újjáépült. A két Világháború között a város leginkább a nagy tűzvész utáni újjáépítésekkel volt elfoglalva, de még emellett is jelentős változások mentek végbe a városi életforma javításában. 1926-ban megépült a városi vízvezeték, valamint a tűzoltólaktanya és tűzoltószervezet létesült. Ezekben az években épültek ki a Mátra gyógyászati- és üdülőközpontjai. A gyöngyösi Mátra már száz évvel ezelőtt bekerült a hazai idegenforgalomi élet vérkeringésébe. Ennek érdekében a legtöbbet az 1887-ben alakult Magyarországi Kárpát Egyesület Mátra Osztálya és annak jogutóda, a Mátra Egylet tette. Az 1930-as évek közepén épültek a kékesi északi és déli sípályák, amelyek ma is keresettek. Azokban az években építették a kékesi bob-pályát, ami ma már nem használható, de nyomvonala részben megvan. A Mátra kedvelt gyalogos kirándulóhely- közel 400 kilométer jelzett turistaút-hálózattal.
A ferences templom és a kolostor gótikus-barokk stílusú. A ferenceseket még Széchenyi Tamás hívta a városba, templomuk és kolostoruk a XIV. század végén, a Báthory család jóvoltából épülhetett fel. A gótikus templom még a török időkben elpusztult. Carlone 1701-1721 között barokk stílusban építette újjá, azóta kisebb mértékben többször is átépült. A templom külseje jellegzetesen barokk, a homlokzat jobb oldalán a karcsú, erősen tagolt, igen szép toronnyal. Az oromzat többszörösen megtört, volutákkal, urnákkal, szobrokkal díszített. Az utóbbiakat Singer Mihály készítette. Díszes barokk kapuja van. Egy mellékhajóval rendelkező, nyújtott szentélyű barokk jellegű hajó, illetve belső tér jellemzi. A sekrestye és a szentély csúcsíves boltozatú, a hajó mérműves ablakai a gótikus korból valók. A szentély zárókővén Báthory-címer látható. Szép a barokk berendezés. A főoltár fából faragott, négy oszloppal, nagyméretű barokk szobrokkal, Hebenstreit József alkotásai. Szépek még a mellékoltárok és a kórus is. A főoltárképét Kranovetter Gábor bécsi festő készítette. A kolostor egyemeletes, szépen helyreállított, egyszerű barokk épület. A templom bejáratánál levő eredeti kapuja szép barokk kőfaragvány. A rendház az ország egyetlen olyan könyvtárát őrzi, mely a törökdúlás előtti időktől folyamatosan gyarapította értékes állományát.
A Szent Bertalan-templom az Anjouk korában gótikus stílusban épült, melyet a reneszánsz időkben némileg átalakítják. A XVIII. századi tűzvészek után Giovanni Battista Carlone barokk stílusban átépíti. Híres aranyozott rézsisakja az 1917-es tűzvészben elolvadt, nem építették újjá. A templom mai nagy képét Nagy Virgil építész alakította ki. Széles, kéttornyú barokk homlokzat jellemzi, a fal síkjából kilépő mértéktartóan díszített zömök tornyokkal. A déli falon Szécsényi Tamás kőbe vésett címere, az északin gótikus ajtórészlet látható. A tágas templombelső festését a nagy tűzvész után Zsille Kálmán és Lovász Gyula készítette. A főoltár szobrai barokk stílusúak, Hebenstreit József művei. Az oltárkép Ribera festményének barokk kori másolata. Figyelemre méltó még a bronzból készült gótikus keresztelőmedence. A templom oldalával szemben Kő Pál modern megfogalmazású Károly Róbert szobra található.
A Szent Orbán-templom gótikus és barokk stílusú. 1530 körül gótikus stílusban emelték, majd 1762-ben barokk átépítésen esett át. Széles homlokzatú, két alacsony tornyú épület, igen szép egységes barokk berendezéssel.
A kálvária kerített, kaputoronnyal és remetealakkal, szabadban álló szószékkel rendelkező klasszicista épületegyüttes Rábel Károly műve 1821-1832-ből. Az 1723-ban épített régi kápolnát a XIX. század hetvenes éveiben lebontották, helyére újat emeltek.
A református temploma késő barokk stílusú, zömök, homlokzati tornyos épület 1794-ből. Figyelemre méltó szép copf stílusú szószéke van.
Az Almássy –ház 1784-ben épült, szép arányú barokk gazdag kapuzatú, kétoszlopos erkélyű épület, a jezsuita gimnázium konviktusa volt. Az erkélye felett Mária-kép és rokokó stílusú Almássy- címer látható.
A Petőfi utcai Orczy-Haller-kastély hosszú, egyemeletes, barokk épület, három barokk kőkapuval, a középsőn a grófi címerrel. Jelenleg a Gyöngyösi Galéria otthona.
A Kossuth utcai Orczy- kastély klasszicista stílusú, eredetileg barokk épület, a Grassalkovich herceg tulajdonában volt, akitől a XVIII. század végén vásárolta meg a báró Orczy család. A XIX. század közepén klasszicista stílusban átalakítják. Lakója volt 1814-ben I. Sándor cár, majd 1848-1849-ben Kossuth és Görgey is. Egyemeletes épület, amelynek legfőbb díszei az emelet alatti párkány és az emelet ablakai feletti szép gipszöntvények. Az udvar felőli oldalon hat oszlop által tartott erkély emelkedik. Zárt, kellemes hatású négyszögletes udvara van, kertjét szép kovácsoltvas kerítés övezi. Két kapuját Uhrl Ferenc 1830-ban készített oroszlánjai díszítik. Az épület a Mátra Múzeumnak ad otthont. A Múzeum az ország egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteménye. Itt őrzik Magyarország egyetlen teljes épségben előkerült mamutcsontvázát.
A Hermann Lipót –képtár enteriőrszerűen mutatja be a művész alkotásait.
Gyöngyös neves szülöttei: Vachott Sándor író és Vahot Imre szerkesztő.
A ferences templom és a kolostor gótikus-barokk stílusú. A ferenceseket még Széchenyi Tamás hívta a városba, templomuk és kolostoruk a XIV. század végén, a Báthory család jóvoltából épülhetett fel. A gótikus templom még a török időkben elpusztult. Carlone 1701-1721 között barokk stílusban építette újjá, azóta kisebb mértékben többször is átépült. A templom külseje jellegzetesen barokk, a homlokzat jobb oldalán a karcsú, erősen tagolt, igen szép toronnyal. Az oromzat többszörösen megtört, volutákkal, urnákkal, szobrokkal díszített. Az utóbbiakat Singer Mihály készítette. Díszes barokk kapuja van. Egy mellékhajóval rendelkező, nyújtott szentélyű barokk jellegű hajó, illetve belső tér jellemzi. A sekrestye és a szentély csúcsíves boltozatú, a hajó mérműves ablakai a gótikus korból valók. A szentély zárókővén Báthory-címer látható. Szép a barokk berendezés. A főoltár fából faragott, négy oszloppal, nagyméretű barokk szobrokkal, Hebenstreit József alkotásai. Szépek még a mellékoltárok és a kórus is. A főoltárképét Kranovetter Gábor bécsi festő készítette. A kolostor egyemeletes, szépen helyreállított, egyszerű barokk épület. A templom bejáratánál levő eredeti kapuja szép barokk kőfaragvány. A rendház az ország egyetlen olyan könyvtárát őrzi, mely a törökdúlás előtti időktől folyamatosan gyarapította értékes állományát.
A Szent Bertalan-templom az Anjouk korában gótikus stílusban épült, melyet a reneszánsz időkben némileg átalakítják. A XVIII. századi tűzvészek után Giovanni Battista Carlone barokk stílusban átépíti. Híres aranyozott rézsisakja az 1917-es tűzvészben elolvadt, nem építették újjá. A templom mai nagy képét Nagy Virgil építész alakította ki. Széles, kéttornyú barokk homlokzat jellemzi, a fal síkjából kilépő mértéktartóan díszített zömök tornyokkal. A déli falon Szécsényi Tamás kőbe vésett címere, az északin gótikus ajtórészlet látható. A tágas templombelső festését a nagy tűzvész után Zsille Kálmán és Lovász Gyula készítette. A főoltár szobrai barokk stílusúak, Hebenstreit József művei. Az oltárkép Ribera festményének barokk kori másolata. Figyelemre méltó még a bronzból készült gótikus keresztelőmedence. A templom oldalával szemben Kő Pál modern megfogalmazású Károly Róbert szobra található.
A Szent Orbán-templom gótikus és barokk stílusú. 1530 körül gótikus stílusban emelték, majd 1762-ben barokk átépítésen esett át. Széles homlokzatú, két alacsony tornyú épület, igen szép egységes barokk berendezéssel.
A kálvária kerített, kaputoronnyal és remetealakkal, szabadban álló szószékkel rendelkező klasszicista épületegyüttes Rábel Károly műve 1821-1832-ből. Az 1723-ban épített régi kápolnát a XIX. század hetvenes éveiben lebontották, helyére újat emeltek.
A református temploma késő barokk stílusú, zömök, homlokzati tornyos épület 1794-ből. Figyelemre méltó szép copf stílusú szószéke van.
Az Almássy –ház 1784-ben épült, szép arányú barokk gazdag kapuzatú, kétoszlopos erkélyű épület, a jezsuita gimnázium konviktusa volt. Az erkélye felett Mária-kép és rokokó stílusú Almássy- címer látható.
A Petőfi utcai Orczy-Haller-kastély hosszú, egyemeletes, barokk épület, három barokk kőkapuval, a középsőn a grófi címerrel. Jelenleg a Gyöngyösi Galéria otthona.
A Kossuth utcai Orczy- kastély klasszicista stílusú, eredetileg barokk épület, a Grassalkovich herceg tulajdonában volt, akitől a XVIII. század végén vásárolta meg a báró Orczy család. A XIX. század közepén klasszicista stílusban átalakítják. Lakója volt 1814-ben I. Sándor cár, majd 1848-1849-ben Kossuth és Görgey is. Egyemeletes épület, amelynek legfőbb díszei az emelet alatti párkány és az emelet ablakai feletti szép gipszöntvények. Az udvar felőli oldalon hat oszlop által tartott erkély emelkedik. Zárt, kellemes hatású négyszögletes udvara van, kertjét szép kovácsoltvas kerítés övezi. Két kapuját Uhrl Ferenc 1830-ban készített oroszlánjai díszítik. Az épület a Mátra Múzeumnak ad otthont. A Múzeum az ország egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteménye. Itt őrzik Magyarország egyetlen teljes épségben előkerült mamutcsontvázát.
A Hermann Lipót –képtár enteriőrszerűen mutatja be a művész alkotásait.
Gyöngyös neves szülöttei: Vachott Sándor író és Vahot Imre szerkesztő.
http://em.bloglog.hu/page/8/
