A román stílusú, XIII. századi templom feltárása során négy építési szakaszt különböztettek meg. A hajó és a szentély a XIII. század második negyedében épült, A község ősi neve Atyaháza volt. A XIII. század végén készült karzatot ma is tartó két pillér és a főhomlokzat két támpillére is. Nagyarányú építkezés folyt a XV. század elején, amikor a község birtokosa, a Homokterennei család temetőkápolnát és csontházat épített a templomhoz, s ugyanakkor készült a déli oldal gótikus kapuja, valamint a kőfal is. Az 1688-ban pusztuló oldalépítményeket 1801-ben bontották le, ekkor készült a mai sekrestye és a huszártorony. Hajóját 1920 körül boltozták, miután lebontották régi síkmennyezetét. 1820-ig zsindelyes nyeregtető fedte, 1807-ben, Egerben öntött új harangja ma az új templomban van elhelyezve. A kegyhely dombon áll, egyhajós, észak-kelet - dél-nyugat tájolású. Főhomlokzata egyszer-, magas oromfallal épült, sarkain egy-egy erőteljes támpillérrel. Szentélye a hajótól jóval keskenyebb, egyenes záródású. A főhomlokzaton nyíló kapu kőkeretes, félkörös záródású, záróköve rozettával díszített. Középkori bejárata a déli oldalon volt, melynek csúcsíves kőkerete a helyreállítás során került elő. Belső térkialakítása süvegboltozatos, két szakaszú. A keresztheveder kosáríves, a diadalív ‚s a hosszhevederek félkörívesek. A boltozat és a hevederek lécrácsra erősített nádborítással, vakolással készültek. Karzata két zömök pilléren nyugszik, mellvédje középen ívesen kihajlik. Padlózata téglával van burkolva. A karzat alatt a feltáráskor előkerült kőemlékek (szenteltvíztartó, kváderek, kő ajtókeret maradványa és egyenlőszárú kereszttel vésett sírkőtöredék) vannak elhelyezve. A szentély sík mennyezetű, déli falában középkori ülőfülke látható.



Nádújfalui Szent Kereszt felmagasztalása templom

A templom a XVIII. század első felében épült barokk stílusban. Dombteraszon áll, megközelítően nyugat-kelet tájolású, egyhajós. Félköríves, kőkerettel készült bejárata a tagolatlan főhomlokzaton nyílik, felette kis, kerek ablak látható. A főfalat cseréppel fedett koronázópárkány zárja le, e felett enyhén ívelt háromszögű oromzat és karcsú huszártorony helyezkedik el. Az oromfalat több, a hajófalakat három eltérő falmező tagolja. Szentélye a hajótól keskenyebb, a nyolcszög három oldalával zárul, északi falához sekrestye kapcsolódik. A templom legnagyobb értékét, az 1746-ból származó, a hajót fedő kazettás, festett famennyezet képezi. Ez eredetileg 10 sorban elhelyezett 83 táblából állt, de a század elején a kórus feletti két sort egyszerű, mázolt deszkatáblákra cserélték ki. Díszítményei egyházi jellegűek, egy-egy táblán emberarcú hold és szokatlan alakú koronával festett magyar címer látható, a táblák legnagyobb részén azonban növényi motívumokat alkalmaztak. Színei között túlnyomórészt kék szerepel, de előfordul még a fehér alapokon vörös, fekete és zöld is. A színek megfakultak, a mennyezet restaurálva még nem volt. Minden festett tábla - összesen 69 - külön keretben van, a kazettákat faragott lécek szegélyezik, a csomópontoknál négylevelű mintákkal. A mennyezet szélén, a falra támaszkodva faragott szegélyléc fut körül. A hajó keleti végében két vasoszlopra támaszkodó, gerendaszerkezetű karzat van. Mellvédjét hét fatábla díszíti, a félköríves, festett mezőkben a mennyezet motívumaihoz hasonló elemeket láthatunk. A diadalív félkörös, a szentélyt boltozat fedi.

A templom fakazettás mennyezete 2006-ban lett felújítva.

Homokterenyei Szent Márton templom

A templom igen régi, egyes részei a XIII. századból maradtak fenn. Az ősi román épületet a XV. században gótikus stílusban átalakították, a mai homlokzatát 1801-ben kapta, 1999-ben felújították.
A román stílusú, XIII. századi templom feltárása során négy építési szakaszt különböztettek meg. A hajó és a szentély a XIII. század második negyedében épült. A XIII. század végén készült a karzatot ma is tartó két pillér és a főhomlokzat két támpillére is. Nagyarányú építkezés folyt a XV. század elején, amikor a község birtokosa, a Homokterennei család temetőkápolnát és csontházat épített a templomhoz, s ugyanakkor készült a déli oldal gótikus kapuja, valamint a kőfal is. A pusztuló oldalépítményeket 1801-ben bontották le, ekkor készült a mai sekrestye és a huszártorony. Hajóját 1920 körül boltozták, miután lebontották régi síkmennyezetét. 1820-ig zsindelyes nyeregtető fedte, 1807-ben, Egerben öntött új harangja ma az új templomban lett elhelyezve. Belső térkialakítása süvegboltozatos, kétszakaszú. Padlózatát téglával burkolták. A karzat alatt helyezték el a feltáráskor előkerült kőemlékeket (szenteltvíztartó, kváderek, kő ajtókeret maradványa, sírkőtöredék). A szentély síkmennyezetű, déli falában középkori ülőfülke látható.