Nyolcszögletes szentélyzáródása, arányai alapján építése a XV. századra tehető, bár jelenleg gótikus elemek nem ismertek az épületen. Az 1686-os, 1713-as és 1731-es Canonica Visitatiók kápolnaként említik. 1713-ban helyreállították, boltozatát, barokk formáját 1789-ben kapta. A templom egyhajós, keletelt, nyugati oldalán előreugró, karcsú toronnyal. Falai egyszerűek, csak a sarkokon tagolják lizéniák. Félköríves ablakai vakolt kerettel készültek, a torony alatti főbejárat egyenes záródású, a hajó falsíkjától enyhén visszaugrik. A sekrestye az északi szentélyfalhoz csatlakozik. Alacsony nyeregtető fedi, tornya gúlasisakkal van ellátva. Belső tere dongaboltozatos, a diadalív kosáríves kialakítású. A torony második szintje a két pillér által tartott karzat felé nyitott.