Szurdokpüspöki 1989 lakosú község a 81-es/Somoskőújfalu-Hatvan-Budapest/ vasútvonal mentén, Pásztótól 7 kilométerre, délre fekszik.
http://em.bloglog.hu/page/7/ 
Zagyvaszentjakabi Szent Jakab apostol templom
A templom első írásos említése 1400-ból származik: IX. Bonifác pápa búcsút engedélyezett a plébániatemplomnak.
Egy 1402-ből származó oklevél torony nélküli templomot említ. Ez a középkori templom a történelem viharai során elpusztult, köveit széthordták. A településrész mai, Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt temploma 1904-1906 között épült a főút fölé emelkedő dombra.
Püspöki Szent Kereszt felmagasztalása templom
A helyi hagyomány szerint a község első temploma a Hollós dombon, a Pusztafalu dűlőben, a második a törökök utáni időben a plébániától keletre állt. Az akkor még önálló püspöki falu barokk templomát 1764-ben kezdték építeni, Fiszter Lőrinc váci építész tervei alapján, s 1769-ben fejezték be. 1803-ban a szentély boltozata beszakadt. A templom észak-kelet - dél-nyugat tájolású, egyhajós, dombon álló, előreugró homlokzati toronnyal. Főhomlokzatát lizénák, faltükrök, szoborfülkék és párkányok díszítik. Az oldalfalak egyszerűek, az épületen gazdagon tagolt koronázópárkány fut körül. Félköríves, a hajótól keskenyebb szentélye van, ennek észak-nyugati oldalához épült a sekrestye. A torony alatti főbejárat szegmentíves kőkerettel készült. A szűk toronycsarnokból baloldalt nyújtott orsófalba fogott falépcsők vezetnek fel a karzatra. Kétboltszakaszos hajóját csehsüveg, a szentélyt csehsüveg és félkupolaboltozat fedi. A karzatot két, kosáríves hevederekkel kötött pillér tartja, a mellvéd középen kihajlik. Berendezéséből a XVIII. századi, nagyméretű, barokk főoltár, valamint a copf stílusú szószék és keresztelőmedence jelentősebb.
Püspöki Szent Kereszt felmagasztalása templomA helyi hagyomány szerint a község első temploma a Hollós dombon, a Pusztafalu dűlőben, a második a törökök utáni időben a plébániától keletre állt. Az akkor még önálló püspöki falu barokk templomát 1764-ben kezdték építeni, Fiszter Lőrinc váci építész tervei alapján, s 1769-ben fejezték be. 1803-ban a szentély boltozata beszakadt. A templom észak-kelet - dél-nyugat tájolású, egyhajós, dombon álló, előreugró homlokzati toronnyal. Főhomlokzatát lizénák, faltükrök, szoborfülkék és párkányok díszítik. Az oldalfalak egyszerűek, az épületen gazdagon tagolt koronázópárkány fut körül. Félköríves, a hajótól keskenyebb szentélye van, ennek észak-nyugati oldalához épült a sekrestye. A torony alatti főbejárat szegmentíves kőkerettel készült. A szűk toronycsarnokból baloldalt nyújtott orsófalba fogott falépcsők vezetnek fel a karzatra. Kétboltszakaszos hajóját csehsüveg, a szentélyt csehsüveg és félkupolaboltozat fedi. A karzatot két, kosáríves hevederekkel kötött pillér tartja, a mellvéd középen kihajlik. Berendezéséből a XVIII. századi, nagyméretű, barokk főoltár, valamint a copf stílusú szószék és keresztelőmedence jelentősebb.
