Bátonyterenye 15047 lakosú város a 21-es és 23-as főközlekedési utak találkozásánál, valamint a 81-es/Somoskőújfalu-Hatvan-Budapest/ és 83-as /Kisterenye- Mátramindszent- Mátranovák-Homokterenye/ vasútvonalak mentén fekszik a Mátra hegység lábánál. Bátonyterenye térsége már a bronzkor második felében, i.e. 1500 körüli lakott. Nagybátonyt a pásztói apátság 1190-ből származó levele említi először Bachon néven. Kisterenyéről 1381-ben Terenie néven írnak, 1384-ben már Vásáros Terenye. Szúpatak a középkori oklevelekben Asszupatakként szerepel. Több birtokos uralta a területet, közülük a leghosszabb időn át két grófi család, az Almássyak és a Gyürkyek. A XIII. századból már írásos emlékekkel rendelkező Maconka az 1960-as években egyesült Nagybátonnyal. E négy település jelképezi a város címerében a csiszolt feketegyémántból előtörő négy piros lángcsóva. Az itt élő emberek többsége évszázadokon át mezőgazdasággal foglalkozott. A lakosság lélekszáma lassan emelkedett, változás az 1860-as években jelentkezett. Ekkor rohamosan nőtt a lélekszám, melynek oka a vasút megépülése, mellyel egyidőben megindult a szén feltárása. A szénbányászat révén az 1950-es évek végén városiasodó fejlődés indult meg a mai bányaváros területén. A szénbányászat fénykora az 1960-as évek közepéig tartott, ettől kezdve azonban visszafejlesztették, s napjainkra teljesen megszűnt a bányaművelés. Az 1984. január 1-jei közigazgatási változáskor Nagybátony, Kisterenye és Szúpatak egyesült Bátonyterenye néven. 1989. március 1-jétől város.
A kisterenyei városrészben a későbarokk, hagymakupolás Gyürky-Solymossy kastély található, melynek parkja természetvédelmi terület.
A maconkai műemlék templom a XIV. században épült, a szentélyben középkori falfestményekkel.
A szúpataki evangélikus kistemplom környezetével együtt hangulatos faluképet mutat.
A nagybátonyi római katolikus templom XVIII. században, barokk stílusban épült.
A Szentkút ferences kolostora és temploma csodálatos hegyvidéki környezetével az egyházi és a világi turizmusnak is egyik bázisa.
Nagybátony Ófalu területéről indulva keleti irányban a Pusztatemplom rom megtekintése, majd Alsó-Lengyend, Dorog-puszta érintésével az Arany-hegy egykori földvárat rejt.
A kisterenyei városrészben a későbarokk, hagymakupolás Gyürky-Solymossy kastély található, melynek parkja természetvédelmi terület.
A maconkai műemlék templom a XIV. században épült, a szentélyben középkori falfestményekkel.
A szúpataki evangélikus kistemplom környezetével együtt hangulatos faluképet mutat.
A nagybátonyi római katolikus templom XVIII. században, barokk stílusban épült.
A Szentkút ferences kolostora és temploma csodálatos hegyvidéki környezetével az egyházi és a világi turizmusnak is egyik bázisa.
Nagybátony Ófalu területéről indulva keleti irányban a Pusztatemplom rom megtekintése, majd Alsó-Lengyend, Dorog-puszta érintésével az Arany-hegy egykori földvárat rejt.
http://em.bloglog.hu/page/9/
