Buják 2376 lakosú község a Cserhát déli lábánál, Pásztótól 16 kilométerre, délnyugatra fekszik. A kicsiny középkori település fontosságát a tatárjárás után épült vára adta. Gazdái sűrűn cserélődtek, a török időkben a végvári harcok fontos színhelye lett. 1552-től 1593-ig volt török kézen. 1663-ban újra elfoglalja a török, ahonnan végleg 1683-ban űzik ki. A vár későbbiekben elhagyatottá majd romossá vált.
Sokáig híres volt élő népviseletéről /színes, apró ráncos szoknya, a „zabka”, színes harisnyák, fékötő/, a neves festő Glatz Oszkár évtizedekig festette lakóit, viseletüket.
A római katolikus temploma 1757-ben épült.
Sokáig híres volt élő népviseletéről /színes, apró ráncos szoknya, a „zabka”, színes harisnyák, fékötő/, a neves festő Glatz Oszkár évtizedekig festette lakóit, viseletüket.
A római katolikus temploma 1757-ben épült.
http://em.bloglog.hu/page/7/
Szent Márton templom Buják plébániáját elõször 1542-ben említik, az akkori templom helye azonban ismeretlen. A mai templom 1752 és '57 között épült, Esterházy Pál kegyúr költségén. E század elején falai megrepedtek, boltozatából téglák hullottak ki, ezért 1902-ben újraboltozták, hajóját bõvítették, szentélyét átépítették. 1933-ig fazsindelyes fedésû volt. Harangjai 1746-ban még haranglábon voltak elhelyezve. Az egyhajós, enyhén elõreugró homlokzati toronnyal épült templom barokk stílusú. Hossztengelye megközelítõen észak-déli irányú. Az ívelt oromfalak között álló tornyot a körbefutó koronázópárkány, öv- és órapárkány tagolja. Szentélye egyeneszáródású, falához mindkét oldalon sekrestye csatlakozik. Kapukerete díszes, felette enyhe ívû törtvonalú szemöldökpárkány látható. Ablakai nagyrészt szegmentíves záródásúak. A belsõ teret csehsüvegboltozat fedi. A hajó eredetileg kétszakaszos volt, késõbb háromszakaszúra bõvítették. Az elsõ térben a templom történetét ismertetõ emléktábla van elhelyezve.
