Kerékteleki 673 lakosú (2010. január 1.) község a 81-es főközlekedési út mellett, Kisbértől északnyugatra, 5 kilométerre fekszik. Keréktelekit 1237-ben említik először az oklevelekben, Keregj alakban. A nevében szereplő "telek" valószínűleg az elpusztult, üres "telek"-ké vált helyre utal. 1453-ban Kerekes Pál tatai várkapitány kapja királyi adományként Hunyadi Mátyás király-tól. Később a törökök martalékává vált. A XVI-XVII. század-ban a település lakatlanul állt, s a korabeli források csak 1739-ben említik újból. Újratelepülése a Rákóczi-szabadságharc utáni időkre tehető, mivel az XVIII. század végére már 640 lakosát jegyezték fel. Az 1945 előtti években határának nagyobbik része a Kisbéri ménesbirtok-hoz tartozott. Keréktelekit 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez. A település lakossága főként mezőgazdaságból él.
* 1746-ban barokk stílusban épült műemlék jellegű temetőkápolnáját ma a település templomának használják.
* Barokk oromfalú Rakovszky-kúria.
* Hunkár-kastély
* Madarász-kúria
* 1746-ban barokk stílusban épült műemlék jellegű temetőkápolnáját ma a település templomának használják.
* Barokk oromfalú Rakovszky-kúria.
* Hunkár-kastély
* Madarász-kúria
http://kd.bloglog.hu/page/13/
Keresztelő Szent János Templom
alapítva: 1950.
Az Árpád-korban már település volt itt, oklevélben 1237-ben említették először. A helyi legenda sajátos történetet fűz a névhez, amely szerint az erre utazó Mária Terézia kocsijának kereke eltörött, helyette az itteniek adtak újat, hogy folytathassa útját. Az uralkodói hála aztán állítólag ajándéktelkekben testesült meg, s így lett kerékből és telkekből - Kerékteleki.Veszprém megyétől 1950-ben került a mostani megyehatárok közé.
