Császár 1798 lakosú (2008. január 1. ) község a 13-as/Pápa-Tatabánya/ vasútvonal mentén Kisbértől 13 kilométerre, keletre fekszik. A település és környéke már az őskor-ban is lakott volt. Őskori kőeszközök, a rómaiak korából, avar korból való leletek kerültek itt a felszínre. A falu elnevezése (a Császár főnévre vezethető vissza) személynévből ered.
Első írásos említésére 1233-ból vannak adatok. 1332 körül Csór nemzetség-beli Tamás csókakő-i és (vár)gesztesi várnagy kapta a falut adományul a királytól.
1529-ben az átvonuló török csapatok dúlták fel, megmaradt lakói elmenekültek, hosszú időre lakatlanná vált.
1622-ben református magyarok népesítették be.
1645-ben a falut sújtó nagy földrengés szinte teljesen lerombolta. Újjáépítése után az Esterházy család lett birtokosa.
A falu mellett a Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc csapatok nagy győzelmet arattak.
A XIX. században többször lett pusztító tűzvész martaléka, azonban a csapást mindannyiszor kiheverte.
A falu mai lakói főleg erdő- és mezőgazdasággal foglalkoznak. Nagy hagyománya van a szőlőművelésnek és bortermelésnek is.
A falu határában levő erdőben az ún. Kopaszhegy alatt még a múlt század elején is láthatók voltak egy elpusztult település: Apostag romjai.
Kendertó, vagy Csesztreg Árpád-kori elpusztult település is a falu határába esett, a mai Császártól délkeletre. A település nevét az oklevelek 1228-ban említik először, nevét ekkor Cheztreg alakban írták.
1228-előtt Kendertó a Csák nemzetség-beli Miklós comes birtoka volt. 1228-ban fent nevezett Miklós comes a települést fiaira hagyta. 1328-ban Csák nemzetségbeli Kendertói Miklós kiegyezik Twdbegh fiával, Ilbegh comes-szel.
A római katolikus temploma barokk stílusban, 1771-ben épült Fellner Jakab tervei alapján. A homlokzati tornyos, egyenes záródású templom egyhajós. A templom belsejének különönös értékét Dorfmeister István képei adják: ő festette 1776-ban a Szentháromságot, valamint a Szent Péter és Pál apostolok életéből vett jelenteteket ábrázoló freskókat és oltárképeket is. Jelentős alkotás a rokokó szószék, amely sásköteg hordozta hajót formáz, benne Krisztus és Péter alakjával, lefedése pedig szélfújta vitorlát. Az orgonaszekrényen muzsikáló angyalok láthatók, s gazdag faragásúak a copf stílusú padok.
Első írásos említésére 1233-ból vannak adatok. 1332 körül Csór nemzetség-beli Tamás csókakő-i és (vár)gesztesi várnagy kapta a falut adományul a királytól.
1529-ben az átvonuló török csapatok dúlták fel, megmaradt lakói elmenekültek, hosszú időre lakatlanná vált.
1622-ben református magyarok népesítették be.
1645-ben a falut sújtó nagy földrengés szinte teljesen lerombolta. Újjáépítése után az Esterházy család lett birtokosa.
A falu mellett a Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc csapatok nagy győzelmet arattak.
A XIX. században többször lett pusztító tűzvész martaléka, azonban a csapást mindannyiszor kiheverte.
A falu mai lakói főleg erdő- és mezőgazdasággal foglalkoznak. Nagy hagyománya van a szőlőművelésnek és bortermelésnek is.
A falu határában levő erdőben az ún. Kopaszhegy alatt még a múlt század elején is láthatók voltak egy elpusztult település: Apostag romjai.
Kendertó, vagy Csesztreg Árpád-kori elpusztult település is a falu határába esett, a mai Császártól délkeletre. A település nevét az oklevelek 1228-ban említik először, nevét ekkor Cheztreg alakban írták.
1228-előtt Kendertó a Csák nemzetség-beli Miklós comes birtoka volt. 1228-ban fent nevezett Miklós comes a települést fiaira hagyta. 1328-ban Csák nemzetségbeli Kendertói Miklós kiegyezik Twdbegh fiával, Ilbegh comes-szel.
A római katolikus temploma barokk stílusban, 1771-ben épült Fellner Jakab tervei alapján. A homlokzati tornyos, egyenes záródású templom egyhajós. A templom belsejének különönös értékét Dorfmeister István képei adják: ő festette 1776-ban a Szentháromságot, valamint a Szent Péter és Pál apostolok életéből vett jelenteteket ábrázoló freskókat és oltárképeket is. Jelentős alkotás a rokokó szószék, amely sásköteg hordozta hajót formáz, benne Krisztus és Péter alakjával, lefedése pedig szélfújta vitorlát. Az orgonaszekrényen muzsikáló angyalok láthatók, s gazdag faragásúak a copf stílusú padok.
http://kd.bloglog.hu/page/13/
Szent Péter és Pál templomA templom 1771-1775 között épült, barokk-klasszicista stílusban. Tervezője Fellner Jakab volt. E helyen már a XII. század elején megépült templom állott. Az új templom építéséhez felhasználták a korabeli templom tégláit, amelyből egyet emlékeztetőként a templom udvarában megtekinthetünk. Alapkövét 1774–ben tették le a főoltár alá. Kifestése 1776-ban történt Dorfmeister István által. Földrengés után 1823-ban a tornyot helyreállították. 1903-ban és 1971-77 között a templomot külsőleg felújították. A templom műemlék.
