Tatabánya 67753 lakosú (2012. január 1.) megyei jogú város az 1-es főközlekedési út, az M1-es autópálya, valamint az 1-es/Rajka- Hegyeshalom- Budapest/, a 12-es/Felsőgalla- Tatabánya – Oroszlány/ és a 13-as/Tatabánya- Pápa/ vasútvonalak mentén Győr és Budapest között majdnem félúton fekszik, Komárom-Esztergom megyeszékhelye. Számos régészeti lelet bizonyítja, hogy ezen a területen már a őskőkorszak középső és felső szakaszában élt itt ember. Gazdag leletek kerültek elő a térségben a bronz-, a kelta-, az avar- és a honfoglalás korából is. A monda szerint a Honfoglaló magyarok Szvatopluk morva fejedelem felett arattak győzelmet Bánhida határában. Az oklevelek először Galla falut említik 1251-ben, de Bánhida volt a legjelentősebb, mely a középkorban városi rangot is kapott. A török hódoltság ideje alatt a települések elnéptelenedtek. A XVII. században népesültek be újra, a terület gazdái gyakran változtak - Zichyek, Csákyak, Krapf család, még végül az Esterházy uradalom része lett. Esterházy József hívására 1723-ban katolikus németek, majd később katolikus szlovákok települtek be. Nagy változást jelentett az első szénlelőhelyek feltárása, melynek eredményeképp 1896-ban nyitották meg az első, Eszterházy- aknát. A bányásztelepülés a XX. század első harmadában Magyarország legdinamikusabban fejlődő körzetévé vált. A gazdasági fejlődés hatására itt jelentős nehézipari központ alakult ki. Az elődközségek (Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida, Tatabánya) egyesítésére 1947-ben került sor: a települést Tatabánya néven várossá nyilvánították. A térség életében döntő változást a szénbányászat megindulása jelentett. 1902-ben alakult meg a bányatelepen Tatabánya község. A bányászat és a hozzákapcsolódó üzemek gyökeresen megváltoztatták a település életét. Tatabánya 1945 után az ország szénbányászatának és nehéziparának egyik központja lett. A város 1950 óta az akkori Komárom, ma Komárom-Esztergom megye székhelye, 1991 óta megyei jogú város.
Az országban az 1990-es években bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások hatására, illetve azokkal párhuzamosan a város gazdasági szerkezete is megváltozott. A korábban vezető iparágak a szén-, bauxit- és kőbányászat, a cementgyártás, az alumíniumipar, az építőipar ma már megszűntek vagy kisebb jelentőséggel bírnak. Az ipar területén jelenleg -a korábbi nagy iparvállalatok helyett kisebb létszámot foglalkoztató- a régi tevékenységi köröket részben megtartó, a piac változásaihoz dinamikusabban igazodó utódvállalkozások jellemzőek. A gazdaságfejlesztési munka eredményeként pedig megjelentek a külföldi befektetők a városban.
Az országban az 1990-es években bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások hatására, illetve azokkal párhuzamosan a város gazdasági szerkezete is megváltozott. A korábban vezető iparágak a szén-, bauxit- és kőbányászat, a cementgyártás, az alumíniumipar, az építőipar ma már megszűntek vagy kisebb jelentőséggel bírnak. Az ipar területén jelenleg -a korábbi nagy iparvállalatok helyett kisebb létszámot foglalkoztató- a régi tevékenységi köröket részben megtartó, a piac változásaihoz dinamikusabban igazodó utódvállalkozások jellemzőek. A gazdaságfejlesztési munka eredményeként pedig megjelentek a külföldi befektetők a városban.
http://kd.bloglog.hu/page/12/
