Tápiószőlős 3032 lakosú (2010. január 1.) nagyközség Ceglédtől 10 kilométerre, északra fekszik a 311-es főközlekedési út közelében. A település és környéke 6500 éve lakott terület. Tápiószőlős határában találták azt az aranyszarvast, mely vélhetően a magyarság-eredet legősibb kondájához kapcsolható. Az Árpád-korban már két kőtemplom állt a település mai területén. Az egyik templom köveit széthordták a szomszédos szelei templom építéséhez, a másik romjai máig láthatók. A Tápió nevet a finnugor családfából származtatják: a finneknél a Tápió a vadászat és erdő istene volt a kereszténység elterjesztése előtt. Ezen a területen ma is találhatók vadászatra alkalmas erdőségek, innen az állítólagos összefüggés. A település túlélte a tatárdúlást, a törökvészt is. Ebben az időben Félegyháza nevet viselte. Máig őrzi ezt az elnevezést a Félegyházi-domb. Később Tápiószele birtokaiként jegyzik az okiratok. Ebben az időszakban sokan elszármaztak a községből. 1947-től Tápiószőlős néven újra önálló lett. Az elnevezés arra utal, hogy a tájra a szőlőtermesztés a jellemző.
http://km.bloglog.hu/page/12/
Szent Orbán templomA mostani templom eredetileg két tantermes tanyasi iskola volt. Ebből az épületből alakították ki a templom külső és belső terét: kivették a válaszfalat, hogy nagyobb teret kapjanak. A főbejárat és a szentély (ahol a pap és a ministránsok vannak) kezdetben éppen fordítva volt, mint ahogy most láthatjuk. Később hozzáépítettek egy sekrestyét, majd oldalbejáratot is vágtak, ill. megépítették a tornyot, amelyben egy harang jelzi a falu lakóinak, ha új halott van.
Templomban sokáig lábbal fújtatható harmónium szolgált a hívek énekének kíséretére. A mostani, korszerű, két manuálos, pedál-klaviatúrás digitális orgonát adományból vette az egyházközség 2005-ben. Adományokból újította fel az egyházközség a kerítést és a templom lépcsőit is, amely égetett kerámiakővel lett burkolva.
A templomot a szőlőművesek védőszentjének, Szent Orbán pápának tiszteletére szentelték fel.
Európában a középkortól kezdve fohászkodnak a szőlősgazdák a májusi fagyok idején Szent Orbánhoz (ünnepe május 25-én), hogy járjon közben az időjárást is ügyelő Seregek Uránál: kérjen kedvező időt, hogy ne károsodjanak a virágba boruló új hajtások, a szorgalmas munka őszre gazdag szüretet hozhasson.
Szent Orbán pápa, azért lett a templom védőszentje, mert az itteni lakosok döntő többsége szőlőtermesztéssel foglalkozott.
Szent Orbán pápa Szent Péter apostolnak a 17. utóda volt a római püspöki székben. Ebben az időben a római császárok ég és föld urának tartották magukat. A keresztényeket – akik nem térdeltek le előttük, vagy nem áldoztak a császár szobra előtt, hanem a Mindenható Istent vallották egyedüli Uruknak – kivégezték.
A templom újonnan készített oltárképe Szent Orbán pápát úgy ábrázolja, amint az őt körülvevő szőlőmunkások, borászok, kádárok és az éneklő gyermekek közösségében szőlőfürtöt ajánl fel a Teremtőnek. Mai áldozati öltözetben (miseruhában) közvetíti a közösség imádságát, gondjait, kéréseit a Mindenhatóhoz. Piros miseruhája vértanúságát jelzi.
Az oltárkép két oldalán négy jelenet látható a pápa életéből:
1. Orbán pápa megkeresztel egy római katonatisztet: Tiburciust, Cecília vőlegényét.
2. Orbán pápa eltemeti a vértanú Cecíliát, akit ma az egyházi zenészek védőszentjeként tisztelünk.
3. Orbán pápa misézik a földalatti katakombában.
4. Orbán pápát lefejezik egy pogány templom lépcsőjén Rómában.
A templom oltárképét 2004-ben a templom búcsúnapján, a szentmisén áldotta meg Palya János plébános úr.
Templomban sokáig lábbal fújtatható harmónium szolgált a hívek énekének kíséretére. A mostani, korszerű, két manuálos, pedál-klaviatúrás digitális orgonát adományból vette az egyházközség 2005-ben. Adományokból újította fel az egyházközség a kerítést és a templom lépcsőit is, amely égetett kerámiakővel lett burkolva.
A templomot a szőlőművesek védőszentjének, Szent Orbán pápának tiszteletére szentelték fel.
Európában a középkortól kezdve fohászkodnak a szőlősgazdák a májusi fagyok idején Szent Orbánhoz (ünnepe május 25-én), hogy járjon közben az időjárást is ügyelő Seregek Uránál: kérjen kedvező időt, hogy ne károsodjanak a virágba boruló új hajtások, a szorgalmas munka őszre gazdag szüretet hozhasson.
Szent Orbán pápa, azért lett a templom védőszentje, mert az itteni lakosok döntő többsége szőlőtermesztéssel foglalkozott.
Szent Orbán pápa Szent Péter apostolnak a 17. utóda volt a római püspöki székben. Ebben az időben a római császárok ég és föld urának tartották magukat. A keresztényeket – akik nem térdeltek le előttük, vagy nem áldoztak a császár szobra előtt, hanem a Mindenható Istent vallották egyedüli Uruknak – kivégezték.
A templom újonnan készített oltárképe Szent Orbán pápát úgy ábrázolja, amint az őt körülvevő szőlőmunkások, borászok, kádárok és az éneklő gyermekek közösségében szőlőfürtöt ajánl fel a Teremtőnek. Mai áldozati öltözetben (miseruhában) közvetíti a közösség imádságát, gondjait, kéréseit a Mindenhatóhoz. Piros miseruhája vértanúságát jelzi.
Az oltárkép két oldalán négy jelenet látható a pápa életéből:
1. Orbán pápa megkeresztel egy római katonatisztet: Tiburciust, Cecília vőlegényét.
2. Orbán pápa eltemeti a vértanú Cecíliát, akit ma az egyházi zenészek védőszentjeként tisztelünk.
3. Orbán pápa misézik a földalatti katakombában.
4. Orbán pápát lefejezik egy pogány templom lépcsőjén Rómában.
A templom oltárképét 2004-ben a templom búcsúnapján, a szentmisén áldotta meg Palya János plébános úr.
