Kocsér 1905 lakosú (2010. január 1.) község Nagyköröstől 10 kilométerre, délkeletre fekszik. A helység a tatárjárás után keletkezett hun települések egyike. Írásos dokumentumokban először 1488-ban említik. A XVIII. században a Német Lovagrend tulajdonába került a terület. A környékbeliek elhatározzák, hogy visszavásárolják a földeket. 276 jászapáti család adta össze azt a 30000 forintot, mellyel megváltotta a saját és a két puszta, Kocsér és Kömpöc földterületeit. Innentől kezdve a térség 1877-ig Jászapátihoz tartozott. Ettől az évtől számítják a község önállóvá válásának időpontját.
A községi temetőben található egy a XVII. századból származó gótikus templom romja, a helyben bányászott lápi mészkőből épült.
A község néprajzi gyűjteményét a fűutcán található művelődési házban helyezték el.
Kocsér határában található az a 930 hektáros szikes, alföldi legelő, mely természetvédelmi terület, növény- és madárvilága ritkaságszámba megy
A községi temetőben található egy a XVII. századból származó gótikus templom romja, a helyben bányászott lápi mészkőből épült.
A község néprajzi gyűjteményét a fűutcán található művelődési házban helyezték el.
Kocsér határában található az a 930 hektáros szikes, alföldi legelő, mely természetvédelmi terület, növény- és madárvilága ritkaságszámba megy
http://km.bloglog.hu/page/12/
Szent István király templomA kocséri pusztát benépesítő katolikus jászok kezdettől fogva igyekeztek a vallásos élet alapvető feltételeit biztosítani. A XIX. század közepétől az akkori iskola szolgált egyben imaházként is. Az önálló faluvá válás után azonban hamarosan méltóbb épületet emeltek az Úrnak. Közadakozásból, példás gyorsasággal 1883-ban elkészült a templom.
A több mint 120 év alatt az egyházközség élén mindössze öt lelkipásztor ált:
Szabó Imre 1881-1900
Takáts Mihály 1900-1913
Lesnyovszky Armand 1913-1955
Asztalos József 1955-1973 (1953-55 káplán)
Hajdú Jenő 1972- (1970-72 káplán)
A régi kocsériak hitbuzgalmát jelzi, hogy a határban is több keresztet állíttattak fel Isten dicsőségére (Demeter-kereszt, Rusvai-kereszt, Vágó-kereszt, Rapi-kereszt). Igaz a legrégebbi keresztet puszta keresztet már elbotották.
A kereszt elbontása is jelzi miként viseltetett az rendszer az egyházzal, az szemben.
A négy évtizede Kocséron sem múlt el nyomtalanul.
Mindennek ellenére 25-30 % volt a Kocséron a hittanra beiratkozó tanulók aránya.
Mind az öt plébánosnak a hívek lelki gondozása mellett kijutott az építkezésekből is. Ha csak az elmúlt 25 évet vesszük számba, akkor is tekintélyes a lista:
A 25 évvel ezelőtti ünnepségre a templom belseje teljesen megújult, hét 3x2 méteres secco került az oldalfalakra. A templom színtervét és a seccokat dr. Nemsics Antal egyetemi tanár, festőművész készítette.
Csatornázás, fűtés beszerelése a templomban, külső tatarozás, az oltárkép restaurálása.
A több mint 120 év alatt az egyházközség élén mindössze öt lelkipásztor ált:
Szabó Imre 1881-1900
Takáts Mihály 1900-1913
Lesnyovszky Armand 1913-1955
Asztalos József 1955-1973 (1953-55 káplán)
Hajdú Jenő 1972- (1970-72 káplán)
A régi kocsériak hitbuzgalmát jelzi, hogy a határban is több keresztet állíttattak fel Isten dicsőségére (Demeter-kereszt, Rusvai-kereszt, Vágó-kereszt, Rapi-kereszt). Igaz a legrégebbi keresztet puszta keresztet már elbotották.
A kereszt elbontása is jelzi miként viseltetett az rendszer az egyházzal, az szemben.
A négy évtizede Kocséron sem múlt el nyomtalanul.
Mindennek ellenére 25-30 % volt a Kocséron a hittanra beiratkozó tanulók aránya.
Mind az öt plébánosnak a hívek lelki gondozása mellett kijutott az építkezésekből is. Ha csak az elmúlt 25 évet vesszük számba, akkor is tekintélyes a lista:
A 25 évvel ezelőtti ünnepségre a templom belseje teljesen megújult, hét 3x2 méteres secco került az oldalfalakra. A templom színtervét és a seccokat dr. Nemsics Antal egyetemi tanár, festőművész készítette.
Csatornázás, fűtés beszerelése a templomban, külső tatarozás, az oltárkép restaurálása.
