Nagykőrös 24691 lakosú (2010. január 1.) város a 441-es főközlekedési út és a 140-es/Szeged-Cegléd-Budapest/ vasútvonal mentén fekszik. A helység már több évezreddel lakott hely volt. Erről tanúskodik a város határából előkerült értékes avar fejedelmi aranykard is, mely a helyi múzeumban tekinthető meg. A honfoglalás után a vidék a Bor-Kalán nemzetséghez tartozott. Az oklevelek által, 1266-ban említett település korán elindult a mezővárosi fejlődés útján. Az 1500-as években már működött a városban református középfokú iskola. A török időkben khász város, ami nagy függetlenséget, szabad költözést, gazdasági fellendülést hozott. Kialakult az önkormányzat, ekkor létesült a református iskola. Megindult a céhes fejlődés. A XVIII. században a város állandó harcban állt földesuraival önállósága megőrzéséért, végül 1820-tól kezdve örökösen megváltotta magát. Ez az időszak volt a mezővárosi fejlődés virágkora. A nagykőrösi gimnázium kenyeret adott számos haladó tudósnak, élükön Arany Jánosnak, aki 1851-1860 között tanárkodott itt. Később a kapitalista fejlődés idején a város viszonylagos jelentősége csökkent, bár a homokterületek meghódítása erőteljesen folytatódott és kibontakoztak a konzervipar alapjai is. 1939-ben alapították a Református Tanítóképzőt. 1945 után a konzervgyár a legnagyobb ilyen hazai üzemmé fejlődött, az egyéb iparok fejlődése azonban szerény maradt.
A Szent László-templom késő barokk, copf stílusú épület, 1782-1786-ból. Homlokzati tornyos, timpanonos, háromszakaszos hajója, süveges boltozata van. Barokk stílusú a főoltárkép, igen szép a bronz keresztelőmedence; a templombelsőt modern stílusban újrafestették.
A református templom gótikus-klasszicista-romantikus stílusú. A XV. században létesült, a XVI. és a XIX. században bővítették, 1907-ben kapta mai külsejét. A gótikus falazat több helyen jól látszik. Homlokzatból kiugró, sarokpillérekkel megerősített impozáns tornya van. Faerkélyes, bonyolult tetőzet – eklektikus, romantikus stíluselemek jellemzik. A templombelső impozáns, egyszerű, lapos mennyezettel.
A Halász-kúria 1810-ből való, klasszicista épület. Az egyemeletes építményt négy oszlopos lizéna, kovácsoltvas erkély, a kert felé tornác ékesíti.
A Beretvás-ház háromablakos, oromfalas, vas ablaktáblákkal díszített, népi klasszicista épület.
A Ceglédi út 8. szám alatt található Pest megye egyetlen, még álló, bár elhanyagolt állapotban lévő bőrszárítója, a tímárház.
Magyarországon páratlan módon a városban ma is működik a pipagyár. A kézzel faragott pipák a gyárhoz kapcsolódó kiállító-teremben tekinthetők meg.
A Szent László-templom késő barokk, copf stílusú épület, 1782-1786-ból. Homlokzati tornyos, timpanonos, háromszakaszos hajója, süveges boltozata van. Barokk stílusú a főoltárkép, igen szép a bronz keresztelőmedence; a templombelsőt modern stílusban újrafestették.
A református templom gótikus-klasszicista-romantikus stílusú. A XV. században létesült, a XVI. és a XIX. században bővítették, 1907-ben kapta mai külsejét. A gótikus falazat több helyen jól látszik. Homlokzatból kiugró, sarokpillérekkel megerősített impozáns tornya van. Faerkélyes, bonyolult tetőzet – eklektikus, romantikus stíluselemek jellemzik. A templombelső impozáns, egyszerű, lapos mennyezettel.
A Halász-kúria 1810-ből való, klasszicista épület. Az egyemeletes építményt négy oszlopos lizéna, kovácsoltvas erkély, a kert felé tornác ékesíti.
A Beretvás-ház háromablakos, oromfalas, vas ablaktáblákkal díszített, népi klasszicista épület.
A Ceglédi út 8. szám alatt található Pest megye egyetlen, még álló, bár elhanyagolt állapotban lévő bőrszárítója, a tímárház.
Magyarországon páratlan módon a városban ma is működik a pipagyár. A kézzel faragott pipák a gyárhoz kapcsolódó kiállító-teremben tekinthetők meg.
http://km.bloglog.hu/page/12/
