Újlengyel 1764 lakosú (2010. január 1.) község a 405-ös főközlekedési út közelében, Dabastól 12 kilométerre, északkeletre fekszik. Újlengyel területén a bronzkorból maradtak fenn az első emberi megtelepedés emlékei. A mai falu környékén a középkorban egy Vatya nevű község létezett, amely a Nagykőrös és Pest közötti marhahajtó útvonal egyik állomása volt. A környék többi falujához hasonlóan Vatya is elpusztult a törökök megjelenését követő időszakban.
Vatya-puszta a török háborúk lezárultát követően még sokáig üresen állt. Tulajdonosa a Bihary és Steinlein családok voltak. A pusztán az idő előrehaladtával majorok és tanyák jöttek létre, a tanyagazdák főként a szomszédos Újhartyánról érkeztek a településre. A 19. század második felére a népesség már 500 fő körülire növekedett, ám a pusztán zárt falusi terület továbbra sem volt. A mai Újlengyel létrehozását Lengyel Zoltán, a Tisza-vidéki Hitelintézet igazgatója kezdeményezte. A területen működő nagygazdaság csődje miatt a birtokot felosztották; Lengyel Zoltán a birtok csődbiztosaként parcellákat értékesített a letelepedésre vállalkozó parasztság számára, az iskola, a templom és a községháza részére pedig ingyen biztosított területet. Az alapító iránt érzett hálából a település 1907-ben a Lengyelfalva nevet vette fel.
Újlengyel 1946-ig Újhartyán része volt és 1946-ban alakult önálló községgé Lengyelfalva ideiglenes néven, ma is érvényes végleges elnevezését egy évvel később állapították meg.[3]
1952-re (!) épült fel a falu első temploma, 1955-ben pedig bevezették a villanyvilágítást. A mezőgazdaság kollektivizálása során a lakosság jelentős része változtatott szakmát. A mezőgazdasági tevékenységgel felhagyók számára nagy vonzerőt jelentett Budapest és az ott lévő zömében ipari munkahelyek. Előbb az ingázók száma növekedett, majd az elvándorlás miatt a település lakossága csökkenni kezdett.
1950-től a községben önálló tanács működött, 1977-től azonban tanácsát összevonták Újhartyánéval, melynek társközsége lett. 1990-ben, a rendszerváltozást követően az ország valamennyi községéhez hasonlóan itt is települési önkormányzat alakult.
* A település nyugati határában erdős-füves homoki pusztai terület, pusztai templom romja (már Csévharaszt területén)
* A település keleti határában kiterjedt tanyavilág, több pusztai vendégfogadással foglalkozó tanyai gazdasággal.
Vatya-puszta a török háborúk lezárultát követően még sokáig üresen állt. Tulajdonosa a Bihary és Steinlein családok voltak. A pusztán az idő előrehaladtával majorok és tanyák jöttek létre, a tanyagazdák főként a szomszédos Újhartyánról érkeztek a településre. A 19. század második felére a népesség már 500 fő körülire növekedett, ám a pusztán zárt falusi terület továbbra sem volt. A mai Újlengyel létrehozását Lengyel Zoltán, a Tisza-vidéki Hitelintézet igazgatója kezdeményezte. A területen működő nagygazdaság csődje miatt a birtokot felosztották; Lengyel Zoltán a birtok csődbiztosaként parcellákat értékesített a letelepedésre vállalkozó parasztság számára, az iskola, a templom és a községháza részére pedig ingyen biztosított területet. Az alapító iránt érzett hálából a település 1907-ben a Lengyelfalva nevet vette fel.
Újlengyel 1946-ig Újhartyán része volt és 1946-ban alakult önálló községgé Lengyelfalva ideiglenes néven, ma is érvényes végleges elnevezését egy évvel később állapították meg.[3]
1952-re (!) épült fel a falu első temploma, 1955-ben pedig bevezették a villanyvilágítást. A mezőgazdaság kollektivizálása során a lakosság jelentős része változtatott szakmát. A mezőgazdasági tevékenységgel felhagyók számára nagy vonzerőt jelentett Budapest és az ott lévő zömében ipari munkahelyek. Előbb az ingázók száma növekedett, majd az elvándorlás miatt a település lakossága csökkenni kezdett.
1950-től a községben önálló tanács működött, 1977-től azonban tanácsát összevonták Újhartyánéval, melynek társközsége lett. 1990-ben, a rendszerváltozást követően az ország valamennyi községéhez hasonlóan itt is települési önkormányzat alakult.
* A település nyugati határában erdős-füves homoki pusztai terület, pusztai templom romja (már Csévharaszt területén)
* A település keleti határában kiterjedt tanyavilág, több pusztai vendégfogadással foglalkozó tanyai gazdasággal.
http://km.bloglog.hu/page/12/
Nagyboldogasszony templom
