Törtel 4320 lakosú (2010. január 1.) nagyközség, Abonytól 9 kilométerre, délnyugatra fekszik. Törtel régi kun telep volt. Nevét a kun Törteltől vette, aki társaival 1290-ben részt vett IV. László király megölésében. Egy 1475-ből való oklevélben Törtelszállása néven említették. Ekkor a halasi székhez tartozott. 1531-ben Törtelt Werbőczy István nyerte királyi adományul. 1559-ben neve szerepelt a török kincstári fejadólajstromokban, ahol a budai livához tartozó községek között sorolták fel, 49 adóköteles házzal. 1690-ben pedig a kun puszták között írták össze. A XVIII. század elején a kunszentmiklósiak birtoka volt, akiktől csere útján Bábonyi Balogh Antal birtokába került, aki cserébe Bábonyt adta oda a kunszentmiklósiaknak. Az 1754 évi vármegyei nemesi összeírás szerint Balogh Márton, István és Sándor voltak a helység födesurai, 1830-ban pedig Tahy Károly birtoka volt. 1846-ban Fejérváry Miklós, özvegy Fejérváryné Csörgeő Amália, Budai András, Tahy Kálmán, Marton Károly, Lipthay József és neje Markos Mária és Fehér Lajos voltak földesurai. Törtel egyik földesura, Marton Károly, a XIX. század elején egy 12 tagból álló cigánybandát tartott; ezektől a cigányoktól származtak az ország legkiválóbb zenészei; a Rácz, a Zsákai, a Czenke és Völgyi nevűek.
A tagosítás már 1845-ben megtörtént. A XX. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Abonyi járásához tartozott. 1910-ben 3629 lakosából 3627 magyar volt. Ebből 3249 római katolikus, 329 református volt.
A római katolikus temploma a XIX. században épült klasszicista stílusban. A templomot azóta többször átépítették, mai formáját 1930-ban nyerte el. Ekkor építették a templomhoz a lóhere alakú szentélyrészt, majd néhány évvel később emelték a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló oltárképet.
2000 augusztusában adták át a református templomot.
Törtel egyik legrégibb nevezetessége a világ legnagyobb méretű, 5. század eleji, hun áldozati bronzüstje, mely a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg.
1849 január 24-én Perczel Mór honvédtábornok itt töltötte az éjszakát hadával; másnap, 25-én, innen indultak Cegléd felé és az első összeütközések Ottinger császári tábornok hadával már a helység Cegléd felőli határánál megkezdődtek. Vezetőjükként a törteli születésű Ábrahám János Károlyi-huszár szerepelt, aki Lenkeyvel szökött haza. A Cegléd, illetőleg Abony határában lefolyt ütközet után Ottinger császári tábornok vert hada január 26-án délután Törtelbe érkezett és egészen március 1-jéig itt táborozott. A császári had itteni táborozása alatt Ottinger: Pálik István római katolikus plebánost elfogatta és gyalogosan Pestre kísértette, mert a templomban a császáriak a következő szövegű czédulákat találták: "Áldd meg országunkat, mi magyar hazánkat, vezéreld jóra kormányunkat." Március 1-jén Ottinger fölkerekedvén, Abonyba vonult, ahol Windisch-Grätz hadához csatlakozott.
A helység híres lakója Helmeczi Mihály, a nyelvújítás egyik lelkes harcosa, hírlapirodalmunk egyik veteránja, a XIX. században élt itt. A magyar színészet megteremtésének szentelte az életét az a Vida László, aki a XIX. század elején Törtelen született. Színdarabokat is írt, de neve inkább a színjátszás mecénásai között kapott helyet. A kortárs művészek közül a festőművész Csemiczky Tihamér nevét érdemes megemlíteni, aki szintén itt született.
A tagosítás már 1845-ben megtörtént. A XX. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Abonyi járásához tartozott. 1910-ben 3629 lakosából 3627 magyar volt. Ebből 3249 római katolikus, 329 református volt.
A római katolikus temploma a XIX. században épült klasszicista stílusban. A templomot azóta többször átépítették, mai formáját 1930-ban nyerte el. Ekkor építették a templomhoz a lóhere alakú szentélyrészt, majd néhány évvel később emelték a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló oltárképet.
2000 augusztusában adták át a református templomot.
Törtel egyik legrégibb nevezetessége a világ legnagyobb méretű, 5. század eleji, hun áldozati bronzüstje, mely a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg.
1849 január 24-én Perczel Mór honvédtábornok itt töltötte az éjszakát hadával; másnap, 25-én, innen indultak Cegléd felé és az első összeütközések Ottinger császári tábornok hadával már a helység Cegléd felőli határánál megkezdődtek. Vezetőjükként a törteli születésű Ábrahám János Károlyi-huszár szerepelt, aki Lenkeyvel szökött haza. A Cegléd, illetőleg Abony határában lefolyt ütközet után Ottinger császári tábornok vert hada január 26-án délután Törtelbe érkezett és egészen március 1-jéig itt táborozott. A császári had itteni táborozása alatt Ottinger: Pálik István római katolikus plebánost elfogatta és gyalogosan Pestre kísértette, mert a templomban a császáriak a következő szövegű czédulákat találták: "Áldd meg országunkat, mi magyar hazánkat, vezéreld jóra kormányunkat." Március 1-jén Ottinger fölkerekedvén, Abonyba vonult, ahol Windisch-Grätz hadához csatlakozott.
A helység híres lakója Helmeczi Mihály, a nyelvújítás egyik lelkes harcosa, hírlapirodalmunk egyik veteránja, a XIX. században élt itt. A magyar színészet megteremtésének szentelte az életét az a Vida László, aki a XIX. század elején Törtelen született. Színdarabokat is írt, de neve inkább a színjátszás mecénásai között kapott helyet. A kortárs művészek közül a festőművész Csemiczky Tihamér nevét érdemes megemlíteni, aki szintén itt született.
http://km.bloglog.hu/page/12/
Nepomuki Szent János-templomAz egykori kőtemplomból 1699-ben még jelentékeny romok állottak. A régi templomot 1748. július 7.-én szentelték fel, amely inkább kis imahely volt. A jelenlegi templom főhajójának falait, a régi templom anyagából építették. A munkálatok 1832 májusában kezdődtek és a templomot 1837. október 29.-én szentelték fel. A templom klasszicista stílusban készült, erre utal többek között az ajtó feletti háromszögmotívum, a főoltár valamint a régi szószék is.
Helmetzy Mihály nyelvújító, aki a törteli temetőben lelt örök nyughelyre, szentségtartót készíttetett a templomnak az 1830-as években, amin Nepumuki Szent János a gyónási titok és egyben a Törteli Katolikus Templom védőszentje látható. A keresztúti ájtatosság képeit egy nagykőrösi birtokos adományozta a templomnak.
Az akkorra már szűk régi templom kibővítéséhez 1931. március 1.-én fogtak hozzá. A szentélyt lebontották és félkörben záródó mellékhajókkal valamint új szentéllyel kibővítették. Még abban az évben elkészült a régi cukorsüvegszerű torony helyébe az új. Szintén ebben az évben készült el a Lourdes-i oltár valamint 22 új pad. Ezeket 1931. október 25.-én, Krisztus Király Ünnepén Dr. Hanauer István váci megyéspüspök szentelte fel.
A kibővítést Pomlovits Károly műépítész tervezte, a kivitelezést Zombori Péter mérnök irányította.
1956-ban történt meg a szentély, a főoltár, a szószék festése, aranyozása valamint a főoltárkép megtisztítása, keretének aranyozása. A főoltárkép restaurálása Péntek András festőművész, a Szentély festése Csillagi Lajos alkotása. 1956-ban részben a pénzhiány, részben az októberi események hatására félbemaradtak a munkálatok, Péntek András a forradalom idején külföldre disszidált családjával. A többi képet Heresztős Ferenc budapesti művész festette 1957-ben.
Helmetzy Mihály nyelvújító, aki a törteli temetőben lelt örök nyughelyre, szentségtartót készíttetett a templomnak az 1830-as években, amin Nepumuki Szent János a gyónási titok és egyben a Törteli Katolikus Templom védőszentje látható. A keresztúti ájtatosság képeit egy nagykőrösi birtokos adományozta a templomnak.
Az akkorra már szűk régi templom kibővítéséhez 1931. március 1.-én fogtak hozzá. A szentélyt lebontották és félkörben záródó mellékhajókkal valamint új szentéllyel kibővítették. Még abban az évben elkészült a régi cukorsüvegszerű torony helyébe az új. Szintén ebben az évben készült el a Lourdes-i oltár valamint 22 új pad. Ezeket 1931. október 25.-én, Krisztus Király Ünnepén Dr. Hanauer István váci megyéspüspök szentelte fel.
A kibővítést Pomlovits Károly műépítész tervezte, a kivitelezést Zombori Péter mérnök irányította.
1956-ban történt meg a szentély, a főoltár, a szószék festése, aranyozása valamint a főoltárkép megtisztítása, keretének aranyozása. A főoltárkép restaurálása Péntek András festőművész, a Szentély festése Csillagi Lajos alkotása. 1956-ban részben a pénzhiány, részben az októberi események hatására félbemaradtak a munkálatok, Péntek András a forradalom idején külföldre disszidált családjával. A többi képet Heresztős Ferenc budapesti művész festette 1957-ben.
