Pilis 11457 lakosú (2010. január 1.) város a 4-es főközlekedési út és a 100a-s/Szolnok-Cegléd-Budapest/ vasútvonal mentén, Monortól 10 kilométerre, délkeletre fekszik. Környéke gazdag régészeti lelőhely: bronz- és vaskori leleteket, valamint 2. századbeli szarmata halomsírt tártak fel. Avar és honfoglalás kori sírokat is találtak a régészek.
A különböző népcsoportok keletről nyugat felé történő vándorlási útvonala mentén alakult ki ez az ősi település, melyről gazdag régészeti emlékek tanúskodnak. Szakemberek feltártak kőkori, bronz- és vaskori leleteket, a 2. - 4. századból való igen ritka korai szarmata halomsírokat (horgásztó környéke), továbbá avar és honfoglalás kori sírokat is (vadászház mellett). Az ősi település a Via Magna (nagy Sóút) mentén feküdt, a dolinai részen az avarok lakta Sikond, a monorierdei részen Újfalu , a Gerje természetvédelmi területen Wyfalu néven laktak kisebb közösségek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott Magyarország geographiai szótára sok-sok adattal bizonyítja, hogy akkoriban még négy falu szerepelt ezen a néven. Az Országos Községi Törzskönyv Bizottság határozata értelmében 1900. év óta azonban csak ez a község jogosult a Pilis nevet használni a település elnevezésére.
Pilis nevét ismert oklevél először 1326-ban említi. A 14–15. században a Pilisi-család birtokolja. A török hódoltság elején, a 16. század közepén elpusztult. Mint pusztát a Fáyak szerezték meg, 1711-től Beleznay Jánosé, aki felvidéki szlovákokkal telepítette be. A 19. században a Nyáry és a Gubányi családé lett. 1805-től mezőváros.
* Beleznay-kastély – A megye egyik legrégebbi kastélya, az itteni földesúr, Beleznay János altal (a szatmári béke után egy itáliai mesterrel) építtetett U-alakú, barokk stílusú kastély. Az épület a Mária Terézia kori barokk kastélyépítészet egyik kiemelkedő példája. A még jelentős méretű park közepén álló, barokk stílusú emeletes főépületet kétoldalt tornyok fogják közre, melyekhez földszintes oldalszárnyak csatlakoznak és alkotnak hangulatos belső udvart. A kastélyban, számos író vendégeskedett, köztük Kármán József, aki itt írta a Fanni hagyományai című művét, a leánylélek finom ábrázolását. A második világháború után először leányotthon, majd nevelőintézet került az épületbe, ma általános iskola és diákotthon.
* A városban található az ország ötödik legnagyobb evangélikus gyülekezete (6500 fő). A barokk templom több lépcsőben épült a 18. század végén, jórészt a Beleznay család költségén. Boltozatos belsejében íves nyíláson nyugvó karzatok vannak. Szószékkel egybeépített oltára 1903-ban készült klasszicista elemek felhasználásával-
* A Hegyeki pincesor, amely szépségével és rendezettségével vetekszik az ország híres Hajósi pincesorával.
* A városba látogató gazdag programot kaphat a már több éve működő Csilló féle lovas iskolában, ahol évente megrendezik a Csilló Lovas napokat. Itt bentlakásos lovas iskola is működik, főként gyermekek részére.
* A város szélén (Monorierdő felől) található a "SIPITO" Pihenőpark.
* A Gerje patak forrásának az elmúlt években újjávarázsolt területe pihenő parkokkal fog kibővülni. A táj összefüggő egységet képez az 1996-ban kialakított millecentenáriumi és a millenniumi emlékparkkal. E táj Magyarországon páratlan flórájával és faunájával rendkívüli látnivalót tud nyújtani az év minden szakaszában.
A különböző népcsoportok keletről nyugat felé történő vándorlási útvonala mentén alakult ki ez az ősi település, melyről gazdag régészeti emlékek tanúskodnak. Szakemberek feltártak kőkori, bronz- és vaskori leleteket, a 2. - 4. századból való igen ritka korai szarmata halomsírokat (horgásztó környéke), továbbá avar és honfoglalás kori sírokat is (vadászház mellett). Az ősi település a Via Magna (nagy Sóút) mentén feküdt, a dolinai részen az avarok lakta Sikond, a monorierdei részen Újfalu , a Gerje természetvédelmi területen Wyfalu néven laktak kisebb közösségek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott Magyarország geographiai szótára sok-sok adattal bizonyítja, hogy akkoriban még négy falu szerepelt ezen a néven. Az Országos Községi Törzskönyv Bizottság határozata értelmében 1900. év óta azonban csak ez a község jogosult a Pilis nevet használni a település elnevezésére.
Pilis nevét ismert oklevél először 1326-ban említi. A 14–15. században a Pilisi-család birtokolja. A török hódoltság elején, a 16. század közepén elpusztult. Mint pusztát a Fáyak szerezték meg, 1711-től Beleznay Jánosé, aki felvidéki szlovákokkal telepítette be. A 19. században a Nyáry és a Gubányi családé lett. 1805-től mezőváros.
* Beleznay-kastély – A megye egyik legrégebbi kastélya, az itteni földesúr, Beleznay János altal (a szatmári béke után egy itáliai mesterrel) építtetett U-alakú, barokk stílusú kastély. Az épület a Mária Terézia kori barokk kastélyépítészet egyik kiemelkedő példája. A még jelentős méretű park közepén álló, barokk stílusú emeletes főépületet kétoldalt tornyok fogják közre, melyekhez földszintes oldalszárnyak csatlakoznak és alkotnak hangulatos belső udvart. A kastélyban, számos író vendégeskedett, köztük Kármán József, aki itt írta a Fanni hagyományai című művét, a leánylélek finom ábrázolását. A második világháború után először leányotthon, majd nevelőintézet került az épületbe, ma általános iskola és diákotthon.
* A városban található az ország ötödik legnagyobb evangélikus gyülekezete (6500 fő). A barokk templom több lépcsőben épült a 18. század végén, jórészt a Beleznay család költségén. Boltozatos belsejében íves nyíláson nyugvó karzatok vannak. Szószékkel egybeépített oltára 1903-ban készült klasszicista elemek felhasználásával-
* A Hegyeki pincesor, amely szépségével és rendezettségével vetekszik az ország híres Hajósi pincesorával.
* A városba látogató gazdag programot kaphat a már több éve működő Csilló féle lovas iskolában, ahol évente megrendezik a Csilló Lovas napokat. Itt bentlakásos lovas iskola is működik, főként gyermekek részére.
* A város szélén (Monorierdő felől) található a "SIPITO" Pihenőpark.
* A Gerje patak forrásának az elmúlt években újjávarázsolt területe pihenő parkokkal fog kibővülni. A táj összefüggő egységet képez az 1996-ban kialakított millecentenáriumi és a millenniumi emlékparkkal. E táj Magyarországon páratlan flórájával és faunájával rendkívüli látnivalót tud nyújtani az év minden szakaszában.
http://km.bloglog.hu/page/12/
