Mikebuda 713 lakosú (2010. január 1.) község Ceglédtől 15 kilométerre, nyugatra fekszik. A falu a XIII. században több elhagyott faluból és „részpusztából” szerveződött. Ebből az időkből származnak a település területén található, a mai napig feltáratlan Árpád-kori templomok romjai. Legkorábban 1374-ben említik az oklevelek „pusztabokor”-ként. Az évszázadok során többször gazdát cserélt ez a terület, ahol hajdanán vízimalom működött. A törökök, majd a segédcsapataik, a tatárok megjelenésével azonban szinte teljesen elnéptelenedett, a vidék földbirtokosai a Felvidékre menekültek. Cegléd újraéledésével tértek csak vissza a lakosok, de a szomszédos városban telepedtek meg. A határában csak egy csárda várta a betérőket egy gótikus templomrom szomszédságában, és mellette haladt a széles, Budára tartó út. A terület pusztaság maradt egészen a XVIII. század végéig, a környékbeliek legelőnek használták. A század végére azonban pásztorok, zsellérek újra itt telepedtek le. 1877-ben olyannyira benépesült, hogy pusztai iskolát létesítettek az itt lakók számára. Ebben az időben közigazgatásilag a közeli Irsához tartozott az 1952-es különválásig.
http://km.bloglog.hu/page/12/
