Kőröstetétlen 860 lakosú község Abonytól délre, 10 kilométerre fekszik. Anonymus szerint Árpád fejedelem itt táborozott, s itt verette fel a sátrát, s szemlélte meg seregét, amellyel Szer felé vonult, hogy megütközzön Salán bolgár fejedelemmel. A Nagypengyom dűlőben középkori település és temető nyomaira bukkantak a régészek. Feltételez- hető, hogy a Bor-Kalán nemzetség szállásterületéhez tartozott, Nagykőröshöz hasonlóan. Tetétlen története mintegy 900 éves. Először 1091-ben a kunok dúlásának esett áldozatul. A falu második, végleges pusztulása a tatárjárás alatt történt 1241-1242-ben. A XVIII. század végén Kőrös város birtokolta, majd örökre megvásárolta. Tetétlen mindig is szórványtelepülés volt. A birtokosai nagykőrösi kisnemes gazdák voltak, akik Nagykőrösön lévő kúriákban laktak, de a pusztai birtokon is létesítettek lakható tanyákat, tanyaközpontokat és a cselédség is itt tartózkodott, akik tulajdonképpen az állandó népességet alkották. Ilyen gazdasága volt Inárcsi Farkas Eleknek Tetétlenen, ahol 1855-ben vendégül látta Arany Jánost, a református gimnázium tanárát, Szilágyi Sándor történész és Deák Lajos tanártársaival együtt.
Arany János nagy érdeklődést tanúsított az Árpád-monda iránt, miszerint a Nagypengyom halom tetején táborozott serege élén, s ennek hatására írta meg A tetétleni halmon című költeményét. Az itteni csárdában ismerte meg Csonka Márton pásztorembert, akinek a Vén gulyás és A vén gulyás temetése című verseket szentelte.
A település 1950-ig tartozott Nagykőröshöz, ekkor azonban Kőröstetétlen néven önálló közigazgatású községgé alakult. Az önállósodásnak nem csupán belpolitikai, hanem demográfiai okai is voltak. Az 1930-as népszámlálás szerint Kőrösetétlen – mint Nagykőrös VI.járása - 873 fő lakossal rendelkezett. Az önállóvá válás idején, 1949-ben 1220, 1970-ben 1186 főt írtak össze. A lakosság összetétele magyar, többségében római katolikus, kisebb részben református vallású.
Az önállóságát 1970-ben újra elveszítette, a szomszéd falu társközsége lett.
A rendszerváltás után 1991. január 1-jén újra önálló községgé válhatott.
* Az Árpád-halom. Nagykőrös város előjárósága 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján, millenniumi emlékművet, obeliszket állíttatott a Nagypengyom halmán, mely méltóságteljesen emelkedik a település fölé és ma is fő nevezetessége a községnek.
* Kőröstetétlen határában lévő Sári-gyep értékes növény- és állatvilága miatt természetvédelmi terület.
* A Gerje patak Kőröstetétlen határában egyesül a Perjével, és onnan Gerje-Perje főcsatorna néven Tószeg alatt ömlik a Tiszába.
Legfőbb látványossága az Árpád-halmon emelt monumentális obeliszk, a Milleniumi emlékmű, melyet 1896-ban Nagykőrös város képviselő-testülete állíttatott. A korabeli testületi beszámoló szerint „ezen a helyen verte sátrát hazánk szerzője, diadalmas Árpád”. Ez az ország területén levő három honfoglalási emlékmű egyike.
Arany János nagy érdeklődést tanúsított az Árpád-monda iránt, miszerint a Nagypengyom halom tetején táborozott serege élén, s ennek hatására írta meg A tetétleni halmon című költeményét. Az itteni csárdában ismerte meg Csonka Márton pásztorembert, akinek a Vén gulyás és A vén gulyás temetése című verseket szentelte.
A település 1950-ig tartozott Nagykőröshöz, ekkor azonban Kőröstetétlen néven önálló közigazgatású községgé alakult. Az önállósodásnak nem csupán belpolitikai, hanem demográfiai okai is voltak. Az 1930-as népszámlálás szerint Kőrösetétlen – mint Nagykőrös VI.járása - 873 fő lakossal rendelkezett. Az önállóvá válás idején, 1949-ben 1220, 1970-ben 1186 főt írtak össze. A lakosság összetétele magyar, többségében római katolikus, kisebb részben református vallású.
Az önállóságát 1970-ben újra elveszítette, a szomszéd falu társközsége lett.
A rendszerváltás után 1991. január 1-jén újra önálló községgé válhatott.
* Az Árpád-halom. Nagykőrös város előjárósága 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján, millenniumi emlékművet, obeliszket állíttatott a Nagypengyom halmán, mely méltóságteljesen emelkedik a település fölé és ma is fő nevezetessége a községnek.
* Kőröstetétlen határában lévő Sári-gyep értékes növény- és állatvilága miatt természetvédelmi terület.
* A Gerje patak Kőröstetétlen határában egyesül a Perjével, és onnan Gerje-Perje főcsatorna néven Tószeg alatt ömlik a Tiszába.
Legfőbb látványossága az Árpád-halmon emelt monumentális obeliszk, a Milleniumi emlékmű, melyet 1896-ban Nagykőrös város képviselő-testülete állíttatott. A korabeli testületi beszámoló szerint „ezen a helyen verte sátrát hazánk szerzője, diadalmas Árpád”. Ez az ország területén levő három honfoglalási emlékmű egyike.
http://km.bloglog.hu/page/12/
Mária Magdolna ökumenikus imaházAz építkezést 2002-ben kezdték, 2007-re épült fel az ökumenikus imaház. Felavatása 2007. október 21-én volt.
