Jászkarajenő 2743 lakosú (2010. január 1.) község, Tiszakécskétől 15 kilométerre, északnyugatra fekszik. Jászkarajenő lakottságára vonatkozó legkorábbi nyomok a kora vaskorra nyúlnak vissza. A település két pusztából: Karából és Jenőből alakult. Kara eredetileg a Jászalsószentgyörgyieknek, Jenő pedig a Földváry családnak volt a pusztája. Az utóbbi Cibakházához tartozott. A község területe a XIII. században a kunoknak jutott osztályrészül. Valószínűleg Kara is valamelyik kun nemzetségfőtől kapta a nevét. Kara kun község lakóit 1223-ban keresztelte meg Róbert esztergomi érsek.
Jenő község 1375-től szerepel az oklevelekben. Az 1850-es években e két puszta egyesüléséből község keletkezett, mely Karának a jászfényszarúsiaktól bírt másik felét is magához vonta.
Kara község a XVI. században az egri vár tartozéka volt. A törökdúlás után elpusztult, a pusztát 1730-ig Nagykőrös bérelte, majd Jászalsószentgyörgy és Jászfényszaru települések lettek a bérlői. Ekkor a községet Jászkarának nevezték, Jenő teljesen különálló terület volt. A község 1856-tól kezdett benépesülni,római katolikus plébániája 1863-ban alakult.
Ekkoriban a még a növénytermesztéssel és állattartással foglalkozó jászok csak tavasztól őszig tartózkodtak Karán.
Az 1876 évi XXXIII. törvénycikk Pest vármegyéhez csatolta, majd 1877-ben vásár-szabadalmat is nyert. A XX. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Abonyi járásához tartozott. 1910-ben 6380 lakosából 6376 magyar volt. Ebből 5758 római katolikus, 472 református, 135 izraelita volt. Ide tartozott Alsókara, Felsőkara és Jenő puszta is.
Borovszky Samu 1900-as évek eleji leírása szerint a felsőkarai határrészen, a harangosi temető területén a 20. század elején még egy ősi épület terméskő-romjai, határban pedig több; úgynevezett kunhalom is látható volt, Tetővár nevű dűlője pedig egy egykori földvár emlékét őrzi.
* Római katolikus temploma - neogótikus stílusban épült Római Katolikus templom 1894-re épült fel, melyet Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel. A templom hossza 47 méter, legnagyobb szélessége 21 méter, belső magasság 18 méter, a torony magassága 68 méter.
* Református Temploma - 1899-ben épült.
* Kopjafa és Árpád-kori temető: Kultúrtörténeti érdekesség a falu határában található feltáratlan Árpád-kori temető, amely a korabeli források szerint végső nyughelye az Arany János által megénekelt "Vén Gulyásnak" is. Emléküket Fazekas Béla helyi fafaragó által készített kopjafa őrzi.
* Ragadozó Madár: A Római Katolikus Templom mögött, a Polgármesteri Hivatal mellett, Illyés Antal szobrászművész alkotása, a "Ragadozó madár" áll, mely a vándorló pásztornépek megtelepedését, otthonra találását szimbolizálja.
Határának gazdag madár- és növényvilága természetvédelmi terület.
Jenő község 1375-től szerepel az oklevelekben. Az 1850-es években e két puszta egyesüléséből község keletkezett, mely Karának a jászfényszarúsiaktól bírt másik felét is magához vonta.
Kara község a XVI. században az egri vár tartozéka volt. A törökdúlás után elpusztult, a pusztát 1730-ig Nagykőrös bérelte, majd Jászalsószentgyörgy és Jászfényszaru települések lettek a bérlői. Ekkor a községet Jászkarának nevezték, Jenő teljesen különálló terület volt. A község 1856-tól kezdett benépesülni,római katolikus plébániája 1863-ban alakult.
Ekkoriban a még a növénytermesztéssel és állattartással foglalkozó jászok csak tavasztól őszig tartózkodtak Karán.
Az 1876 évi XXXIII. törvénycikk Pest vármegyéhez csatolta, majd 1877-ben vásár-szabadalmat is nyert. A XX. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Abonyi járásához tartozott. 1910-ben 6380 lakosából 6376 magyar volt. Ebből 5758 római katolikus, 472 református, 135 izraelita volt. Ide tartozott Alsókara, Felsőkara és Jenő puszta is.
Borovszky Samu 1900-as évek eleji leírása szerint a felsőkarai határrészen, a harangosi temető területén a 20. század elején még egy ősi épület terméskő-romjai, határban pedig több; úgynevezett kunhalom is látható volt, Tetővár nevű dűlője pedig egy egykori földvár emlékét őrzi.
* Római katolikus temploma - neogótikus stílusban épült Római Katolikus templom 1894-re épült fel, melyet Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel. A templom hossza 47 méter, legnagyobb szélessége 21 méter, belső magasság 18 méter, a torony magassága 68 méter.
* Református Temploma - 1899-ben épült.
* Kopjafa és Árpád-kori temető: Kultúrtörténeti érdekesség a falu határában található feltáratlan Árpád-kori temető, amely a korabeli források szerint végső nyughelye az Arany János által megénekelt "Vén Gulyásnak" is. Emléküket Fazekas Béla helyi fafaragó által készített kopjafa őrzi.
* Ragadozó Madár: A Római Katolikus Templom mögött, a Polgármesteri Hivatal mellett, Illyés Antal szobrászművész alkotása, a "Ragadozó madár" áll, mely a vándorló pásztornépek megtelepedését, otthonra találását szimbolizálja.
Határának gazdag madár- és növényvilága természetvédelmi terület.
http://km.bloglog.hu/page/12/
Nagyboldogasszony-templomA templom gótikus stílusban épült, melyet 1894. augusztus 16-án szenteltek fel.
