Albertirsa 12416 lakosú (2010. január 1.) város a 4-es főközlekedési út és a 100a-s/Szolnok-Cegléd-Budapest/ vasútvonal mentén, Ceglédtől északnyugatra, 14 kilométerre fekszik. A település két helység, Alberti és Irsa egyesüléséből jött létre.
Alberti az oklevelekben 1277-ben jelenik meg a neve először (Alberth). Ugyanakkor e területről már 1246-ban Istvánfalva néven is feljegyeztek egy települést. A török hódoltság idején elnéptelenedett. A 18. század elején az akkori ura, Váracskay András kuruc ezredes még 1710-ben a Zólyom megyében fekvő Nagyszalatnya községből (ma Zvolenská Slatina, Szlovákia) felvidéki jobbágyokat telepített be, többségében szlovák anyanyelvűeket, de voltak közöttük magyar családnevűek is.
Irsa neve a szláv "jelsa" magyarul égerfa szóbol vált ilyenformán magyarrá. Első írásos említése 1281-ből való, amikor az innen Bercelbe vezető utat említette egy oklevél. 1360-ban az Irsai nemesek birtokának írták, és ez évben említették Szent Margitról elnevezett egyházát is. A török hódoltság ideje alatt a település elnéptelenedett. A török hódoltság után, 1700-ban kezdődött meg újratelepítése evangélikus szlovák családok által. A XVIII. században a Szeleczky, az Almássy és a Szapáry család birtokolta Alberti földterületeit is, míg Irsán az Irsay család birtokai voltak. 1950-ben a két település hivatalosan is Albertirsa néven egyesült. 2003 óta város.
Alberti az oklevelekben 1277-ben jelenik meg a neve először (Alberth). Ugyanakkor e területről már 1246-ban Istvánfalva néven is feljegyeztek egy települést. A török hódoltság idején elnéptelenedett. A 18. század elején az akkori ura, Váracskay András kuruc ezredes még 1710-ben a Zólyom megyében fekvő Nagyszalatnya községből (ma Zvolenská Slatina, Szlovákia) felvidéki jobbágyokat telepített be, többségében szlovák anyanyelvűeket, de voltak közöttük magyar családnevűek is.
Irsa neve a szláv "jelsa" magyarul égerfa szóbol vált ilyenformán magyarrá. Első írásos említése 1281-ből való, amikor az innen Bercelbe vezető utat említette egy oklevél. 1360-ban az Irsai nemesek birtokának írták, és ez évben említették Szent Margitról elnevezett egyházát is. A török hódoltság ideje alatt a település elnéptelenedett. A török hódoltság után, 1700-ban kezdődött meg újratelepítése evangélikus szlovák családok által. A XVIII. században a Szeleczky, az Almássy és a Szapáry család birtokolta Alberti földterületeit is, míg Irsán az Irsay család birtokai voltak. 1950-ben a két település hivatalosan is Albertirsa néven egyesült. 2003 óta város.
A főút mellett áll az 1778-ban épült evangélikus templom. a mellette álló paplak a XVIII. századból való. Itt született Tessedik Sámuel. Az alberti evangélikus egyházban őrzött szlovák nyelvű leírás szerint Váracskay András földesúr hívására 1711. szeptember 29-én Csányi György, Takács Mihály és Havram Pál elöljárók vezetésével, 24 szekérrel érkeztek Albertibe az első telepesek, és magukkal hozták Claudinyi Frigyes lelkészüket is. Az első, fából-sárból épített templomukat, lakóházaikat a Gerje-menti Marasztyi réten építették fel. 1763. június 28-án földrengés rázta meg a községet, melynek következtében a templom és sok lakóház is megrongálódott. A Mária Teréziától kapott királyi engedély birtokban Gegus Zakariás lelkész munkássága alatt 1774. április havában kezdték meg az új templom építését, melyhez Szeleczky Márton - Alberti földesura - a templom helyéül szolgáló telket és 30.000 db Albertin égetett téglát adományozott. Október 4-én Gegus Zakariás tette le az alapkövet. Az építkezést 1778 júl. 4-én fejezték be. A következő harmadik vasárnapon történt a felszentelés. A templom fennállásának 200. évfordulóján emléktáblán örökítették meg az alberti evangélikus egyháznál szolgált lelkészek és kántortanítók neveit.
Irsai evangélikus templom XVIII.sz klasszicista stílusú, oltárképét Feszty Soma -Feszty Árpád lánya- készítette, Jézust ábrázolja nagy sokaság közepén, kitárt karokkal.
Református templom (Irsa területén)
Római katolikus templom Irsa területén (barokk stílusú, 1764)
Zsinagóga (az egykori Irsa területén (klasszicista stílusú)
A Faluház az idetelepített szlovákok mindennapjairól készített kiállításnak ad helyet. Itt található a Tessedik Sámuel emlékére készített tárlat is.Irsai evangélikus templom XVIII.sz klasszicista stílusú, oltárképét Feszty Soma -Feszty Árpád lánya- készítette, Jézust ábrázolja nagy sokaság közepén, kitárt karokkal.
Református templom (Irsa területén)
Római katolikus templom Irsa területén (barokk stílusú, 1764)
Zsinagóga (az egykori Irsa területén (klasszicista stílusú)
Az Irsay Károly-kúria, ma községháza.
A Szapáry-család egykor hatalmas parkban álló U alakú kastélyára ma már csak a kastélyt körülvevő díszes, kovácsoltvas kapu és kerítés emlékeztet.
A közeli katolikus temetőben található viszont az YBL Miklós által tervezett Szapáry-kápolna.A város határában épült az ország legnagyobb teljesítményű transzformátor-állomása, amely az Ukrajnából ill. Oroszországból érkező magasfeszültségű (750 kV-os) villamos áram fogadóállomása.
http://km.bloglog.hu/page/12/
