Vanyarc 1289 lakosú (2010. január 1.) község Aszódtól északra, 26 kilométerre fekszik a Cserhát közelében. A kutatók feltételezése szerint a Vanyarc helyiségnévben szlovák eredetű foglalkozást jelentő helynevet kell látnunk. Egyesek szerint szőlőművesek településére utal, esetleg vasműves telepet takar. A helyi hagyomány a falu nevét a NEVAREC=hitetlen szláv szóból származtatják. A települést először 1286-ban említi egy oklevél, amikor IV. László király visszaadja Márton fiainak, János és Benedek Nógrád megyei nemeseknek Wonorch nevű örökölt földjüket, amelyet Kürti Miklós és fia, János tőlük elfoglalt.1258 februárjában a tatárok rátörtek Magyarországra. Északkelet-Magyarországot és az Alföldet pusztítva egészen Pestig hatoltak s közben Nógrád megye déli részeit is elpusztították. Ennek az eseménynek, de még inkább az 1241-1242-es nagy tatárjárásnak az emléke lehet a vanyarci Hraszti vár, mely alkalmi erődítményként funkcionálhatott, s az ideutazó lakosság védelmét szolgálta.1848-ban Vanyarcz néven említik a települést, amely az Aba nemzetiség Rhédey ágának a birtoka. 1542-ben Viczmándi István és Szentmarjai Balázs az urai, de már, mint puszta és a török adózás alá vetett helység szerepel. Ekkor a településen néhány jobbágy és zsellér család mellett öt egytelkes nemest is összeírtak. Az 1570-es években Báthory Miklós az ura és prédiumként szerepel. Vanyarc község a XVI. század közepén teljesen elpusztult, sőt az 1548-as évi adóösszeírásban sem szerepelt. A XVII. században a törökök visszavonulása, a háború dúlásai közben megtizedelt és teljesen elpusztított, elnéptelenedett helységekbe szlovák telepesek érkeztek Felső-Nógrád, s Zólyom vármegyékből. A Vanyarci ág evangélikus egyház feljegyzései alapján a helység újratelepítése 1705-ben kezdődött, amikor már állott itt néhány parasztkunyhó. Néhány év alatt a hely annyira benépesedett, hogy lakóit már 1717-ben összeírták és úgynevezett porcióadót vetettek ki rájuk. A akkor előforduló nevek: Vrbczky, Tuskan, Szlovák, Brusznyiczki, Lehota, Valent, Jantos, Vravuska, Hodbabni, Sziráczki, Cserpák, Ferik. Ezek a családnevek még ma is nagy számban előfordulnak a falu lakosai között. Például a Ferik vezetéknév hét olyan családban fordul elő, akik semmiféle rokonságban nem állnak Az újratelepült Vanyarc szántóföldi és szőlőtermelő területei nagyrészt erdőirtásból származtak. Az 1767-es úrbéli rendeletet követő felmérés szerint Vanyarcnak 14 földesura volt, akiknek összesen 117 jobbágy és zsellér szolgált. A Cserhát bőséggel kínálta a makkos legelőket, tehát alkalmas volt a makkoltató sertéstartásra. Gabonából búzát, árpát, kölest és zabot termeltek. Az 1750-es évektől előtérbe lépett a szőlőtermelés. Több jobbágynál 40-60 hordó bort írtak össze. Az 1880-as évek elején a vanyarci bor akójáért 4 forint 30 krajcárt fizettek. A szőlőtermelés az 1880-as évekig a filoxérajárványig, az állattenyésztés mellett a leginkább hasznot hajtó foglalkozása volt a vanyarciaknak. Mindezeken kívül a méhészet és a mészégetés volt még elterjedt foglakozása a falu lakóinak. Az 1784-1787. évi első magyarországi népszámlálás idején Vanyarc népessége 1061 fő volt. A lakosság 208 családban oszlott meg. A településen 1 pap, 3 nemes, 1 tisztviselô és 2 polgár alkotta a kiváltságos rendet. A nem nemes férfiak száma 557, melyből 220-an voltak nősek. A férfiak mellett 504 nőt írtak össze. A férfiak közül 152-en tartoztak a paraszti, 135-en a zsellér s 30-an az egyéb kategóriába. 1-12 éves gyermek 183, 13-17 éves 44 volt ekkor Vanyarcon.
http://em.bloglog.hu/page/7/
Árpád-házi Szent Erzsébet- templomA templom 1994-ben lett kialakítva, az önkormányzat által adományozott épületből.
