Nógrádsáp 851 lakosú (2010. január 1.) nyugat-cserháti község, Váctól 25 kilométerre, északkeletre fekszik. Nógrádsáp eredetileg két önálló település egyesítésével alakult ki. 1928-ban Alsó- és Felsősápot vonták össze Nógrádsáp néven. Az egyesítéshez elsősorban az vezetett, hogy erre az időre a két település teljes mértékben összeépült, lakói házassági kapcsolatok révén keveredtek, a 14. században épült késő gótikus templom is közös használatban volt.
Alsósáp a váci püspökség ősi birtokai közé tartozott. 1460-ban már e püspökség birtokai között sorolták fel. A török hódoltság alatt nem pusztult el. 1715-ben 8 magyar háztartást írtak benne össze. 1848-ig a váci püspökség földesúri hatósága alá tartozott. A római katolikus temploma, mely csúcsíves ízlésben épült, a 14. századból való. A plébániát 1806-ban építették az itteni helyi káplánságból. 1873-ban nagy kolera járvány pusztított a helységben. 1910-ben 503 lakosából 367 magyar, 136 szlovák volt. Ebből 465 római katolikus, 33 evangélikus, 5 izraelita volt.
Felsősáp csak az 1715 évi összeírásban szerepelt először, akkor csupán 5, az 1720 évi összeírásban pedig 4 tót háztartását vették fel. 1720-ban kuriális községként szerepel, de csak a földesura volt nemes. Az 1700-as években több birtokosa is volt: 1744től a Baloghy család tagjai, majd az 1900-as évek elejétől Pásztor Illés és Szabó Rudolf voltak a nagyobb birtokosai. E két birtokoson kívül még Mende Bódog, ismert közgazdasági írónak volt itt úri laka, továbbá Pásztor Illésnek, aki a régi Hanzély-féle kúriát bírta. 1873-ban négy hónapon át tartó kolera járvány volt e községben. A határban emelkedik a Tatárhegy, mely a népvándorlás- vagy honfoglaláskorából való csonkakúp alakú magaslat, sáncokkal körülvéve. 1910-ben 388 lakosából 382 magyar, 6 szlovák volt. Ebből 355 római katolikus, 12 evangélikus, 16 izraelita volt. 2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.
Az alsósápi gótikus templom a falu feletti dombtetőn emelkedik. Nagy Lajos korában épült a XIV. század végén, a belsejében a XV. és XVI. századból való falfestményekkel. Az egyhajós templom homlokzatából gótikus kő huszártorony ugrik ki, barokk fazsindelyes fedéssel. A déli oldalon alacsony gótikus kapu és egy gótikus ablak nyílik. A szentély a nyolcszög három oldalával zárul, támpilléres, gótikus ablakokkal. A kétszakaszos hajó gótikus bordákkal alátámasztott boltozata, keresztelőkútja és szenteltvíztartója szép munka. A szentély freskói kálváriajelenteket ábrázolnak, feltűnik rajtuk az úgynevezett Köpenyes Madonna és Szent Miklós. A hajó déli falán, Keresztelő Szent Jánost festették meg. A berendezési tárgyak copf stílusúak, 1790-ből. A kerítőfal egyik kapuját, eredeti faragványok alapján, gótikus stílusban állították helyre. A falba süllyesztve Mórocz László 1967-ből származó tűzzománc keresztút sorozata látható.
Alsósáp a váci püspökség ősi birtokai közé tartozott. 1460-ban már e püspökség birtokai között sorolták fel. A török hódoltság alatt nem pusztult el. 1715-ben 8 magyar háztartást írtak benne össze. 1848-ig a váci püspökség földesúri hatósága alá tartozott. A római katolikus temploma, mely csúcsíves ízlésben épült, a 14. századból való. A plébániát 1806-ban építették az itteni helyi káplánságból. 1873-ban nagy kolera járvány pusztított a helységben. 1910-ben 503 lakosából 367 magyar, 136 szlovák volt. Ebből 465 római katolikus, 33 evangélikus, 5 izraelita volt.
Felsősáp csak az 1715 évi összeírásban szerepelt először, akkor csupán 5, az 1720 évi összeírásban pedig 4 tót háztartását vették fel. 1720-ban kuriális községként szerepel, de csak a földesura volt nemes. Az 1700-as években több birtokosa is volt: 1744től a Baloghy család tagjai, majd az 1900-as évek elejétől Pásztor Illés és Szabó Rudolf voltak a nagyobb birtokosai. E két birtokoson kívül még Mende Bódog, ismert közgazdasági írónak volt itt úri laka, továbbá Pásztor Illésnek, aki a régi Hanzély-féle kúriát bírta. 1873-ban négy hónapon át tartó kolera járvány volt e községben. A határban emelkedik a Tatárhegy, mely a népvándorlás- vagy honfoglaláskorából való csonkakúp alakú magaslat, sáncokkal körülvéve. 1910-ben 388 lakosából 382 magyar, 6 szlovák volt. Ebből 355 római katolikus, 12 evangélikus, 16 izraelita volt. 2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.
Az alsósápi gótikus templom a falu feletti dombtetőn emelkedik. Nagy Lajos korában épült a XIV. század végén, a belsejében a XV. és XVI. századból való falfestményekkel. Az egyhajós templom homlokzatából gótikus kő huszártorony ugrik ki, barokk fazsindelyes fedéssel. A déli oldalon alacsony gótikus kapu és egy gótikus ablak nyílik. A szentély a nyolcszög három oldalával zárul, támpilléres, gótikus ablakokkal. A kétszakaszos hajó gótikus bordákkal alátámasztott boltozata, keresztelőkútja és szenteltvíztartója szép munka. A szentély freskói kálváriajelenteket ábrázolnak, feltűnik rajtuk az úgynevezett Köpenyes Madonna és Szent Miklós. A hajó déli falán, Keresztelő Szent Jánost festették meg. A berendezési tárgyak copf stílusúak, 1790-ből. A kerítőfal egyik kapuját, eredeti faragványok alapján, gótikus stílusban állították helyre. A falba süllyesztve Mórocz László 1967-ből származó tűzzománc keresztút sorozata látható.
http://em.bloglog.hu/page/7/
Kisboldogasszony-templomA templom mellett elhelyezkedõ Sáp község elsõ említése 1219-bõl való. Templomáról nincsenek adatok, de a régészeti és építészeti megfigyelések alapján építése a XIV. század végére tehetõ. Falképei több mestertõl származnak, a XV. században és a XVI. század elején készültek. Körfala XV. századi, 1711-ben már romos volt, de 1746-ban helyreállították. A községben 1787-tõl önálló káplánság, 1806-tól plébánia volt. A gótikus templom egyhajós, keletelt, középkori formáit teljesen megõrizte. A nyugati fõhomlokzaton eredeti elemeibõl helyreállított kapu, felette egykor fa elõtetõt tartó konzolok, középen kváderes falsáv láthatók. A falsáv folytatásaként az oromfalak közötti konzolra épített torony emelkedik. Kõ falazata, ablakai egyidõsek a templommal. Barokk hagymasisak fedi. Az oldalfalak mentén lépcsõs támpillérek, köztük csúcsíves, részben mérmûves ablakok helyezkednek el. A szentély nyolcszöges záródású, sekrestyéje az északi oldalhoz kapcsolódik. A hajót kétszakaszos, kõbordás keresztboltozat, míg a szentélyt csillagboltozat fedi. Diadalíve csúcsíves. Falait a középkorban két sorban falképek borították, ezek a helyreállítás során részben elõkerültek néhány püspöki felszentelési kereszttel együtt. Legépebbek a szentély falképei. Itt látható a
"Köpönyeges Madonna Szent Katalin és Szent Dorottya között" c. freskó, mely 1400 körül készült.
A szentélyben gótikus fülke és szentségtartó, késõ gótikus sekrestyeajtó látható. Az oltármenza kõlapja és a keresztelõkút töredéke a feltáráskor került elõ. A templomot körfal övezi, 14 zománcképes stációval. Az eredeti gótikus kaput helyreállították, a körfal másik kapuja barokk stílusú.
Boldogságos Szűz mennybemenetele templom
"Köpönyeges Madonna Szent Katalin és Szent Dorottya között" c. freskó, mely 1400 körül készült.
A szentélyben gótikus fülke és szentségtartó, késõ gótikus sekrestyeajtó látható. Az oltármenza kõlapja és a keresztelõkút töredéke a feltáráskor került elõ. A templomot körfal övezi, 14 zománcképes stációval. Az eredeti gótikus kaput helyreállították, a körfal másik kapuja barokk stílusú.
Boldogságos Szűz mennybemenetele templom
