Herencsény 640 lakosú (2010. január 1.) község a Cserhát közepén, Balassagyarmattól 21 kilométerre, délkeletre fekszik. Herencsény az őskor óta lakott hely. Írott források 1322-ben említik először, majd az 1423-as dokumentumban az áll, hogy az esztergomi érsek a korábbi román stílusú templomot (valószínűleg a rotundát), kibővítette. Később a falunak több birtokosa volt. A török dúlás után ezek a birtokosok kisebb önálló településeket hoztak létre. Ilyen Vajdafalu, a Róth család telepítése, ilyen a Város nevű településrész, amit a Ráday család szervezett, s amely később a „Kukorica Város” nevet kapta a falu lakóitól, s ilyen a Gándor nevű falurész, melyet a Wattay család telepített be. A legrégebbi két településrész neve a Tiszttartósor és a Szemetszög.
A falu már az 1500-as években is foglalkozott szőlőtermesztéssel a búzatermesztés mellett. A környék tölgyeseiben makkoltatták a falu kondáját. A disznómakkos erdők a sertéstartásnak kedveztek. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után a földek fölaprózódtak, a falu lakosságának egy része cselédnek szegődött, napszámba járt, később pedig a környékbeli szénbányában talált munkát és megélhetést. A XX. század közepén, a 2. Világháború után, termelőszövetkezet alakult. A rendszerváltás után pedig, a kárpótlás nyomán elaprózott földeken, Kft.-k gazdálkodnak. A modern kori kenyérkereset egyik forrása a turizmus. A megalakult Palóc Út Szövetség ebben is segíti a település lakóit. Ismét előkerültek a népviseletek és az asszonyok egymás falvaiba járnak palóc díszben a búcsúba. A község határában fölállított Palócok Keresztje egy kis központtá tette a községet a palócok körében.
A XXI. században föllendült falusi turizmust a községben található népi építészeti emlékek is segítik. A község legnagyobb nevezetessége, kiemelkedő építészeti jelentőségű műemléke azonban a rotundából bővített katolikus templom. A mai templomnak a szentélye az egykori, román kori körtemplom, amelyet a 14. században építtetett ki a falu akkori földesura, az esztergomi érsek. A templom tornya későbbi építés, a 18. században készült el. Ma pompásan fölújítva várja a látogatókat.
* Arethusa-forrás
* Nepomuki Szent János szobor (18. század, barokk)
* Római katolikus templom az 1300-as évekből. – Román stílusú szentélye valószínűleg a XIII. században épült, eredetileg rotunda (körtemplom) volt, amit később a nyugati irányban kibővítettek. A templomot először a XIV. század során, majd 1852-ben bővítették, ekkor épült a tornya is. A templom közelmúltban lezajlott építészeti fölújítása során új tetőzetet is kapott, mellyel kiemelték az egykori rotunda alakját is. A rotunda tetejére vörösréz sisakborítás került.
* Haraszti pusztai templom (gótikus stílusú) – A XIV. században épült kisméretű, egyhajós, torony nélküli templomot 1854-től az 1990-es évekig magtárnak használták. A '90-es évek végén felújították az épületet.
* Herencsényi Fonó – A palóc hagyományok bemutatása, felelevenítése
A falu már az 1500-as években is foglalkozott szőlőtermesztéssel a búzatermesztés mellett. A környék tölgyeseiben makkoltatták a falu kondáját. A disznómakkos erdők a sertéstartásnak kedveztek. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után a földek fölaprózódtak, a falu lakosságának egy része cselédnek szegődött, napszámba járt, később pedig a környékbeli szénbányában talált munkát és megélhetést. A XX. század közepén, a 2. Világháború után, termelőszövetkezet alakult. A rendszerváltás után pedig, a kárpótlás nyomán elaprózott földeken, Kft.-k gazdálkodnak. A modern kori kenyérkereset egyik forrása a turizmus. A megalakult Palóc Út Szövetség ebben is segíti a település lakóit. Ismét előkerültek a népviseletek és az asszonyok egymás falvaiba járnak palóc díszben a búcsúba. A község határában fölállított Palócok Keresztje egy kis központtá tette a községet a palócok körében.
A XXI. században föllendült falusi turizmust a községben található népi építészeti emlékek is segítik. A község legnagyobb nevezetessége, kiemelkedő építészeti jelentőségű műemléke azonban a rotundából bővített katolikus templom. A mai templomnak a szentélye az egykori, román kori körtemplom, amelyet a 14. században építtetett ki a falu akkori földesura, az esztergomi érsek. A templom tornya későbbi építés, a 18. században készült el. Ma pompásan fölújítva várja a látogatókat.
* Arethusa-forrás
* Nepomuki Szent János szobor (18. század, barokk)
* Római katolikus templom az 1300-as évekből. – Román stílusú szentélye valószínűleg a XIII. században épült, eredetileg rotunda (körtemplom) volt, amit később a nyugati irányban kibővítettek. A templomot először a XIV. század során, majd 1852-ben bővítették, ekkor épült a tornya is. A templom közelmúltban lezajlott építészeti fölújítása során új tetőzetet is kapott, mellyel kiemelték az egykori rotunda alakját is. A rotunda tetejére vörösréz sisakborítás került.
* Haraszti pusztai templom (gótikus stílusú) – A XIV. században épült kisméretű, egyhajós, torony nélküli templomot 1854-től az 1990-es évekig magtárnak használták. A '90-es évek végén felújították az épületet.
* Herencsényi Fonó – A palóc hagyományok bemutatása, felelevenítése
* Vendégváró Kemence – Herencsény közepén a szabadtéri színpad és a sportpálya mellett kialakított park dísze a Vendégváró Kemence.
* Palócok Vigyázó Keresztje – A 2005 nyarán felszentelt kereszt a falu feletti Gyürki-hegyen áll egy barlangkápolnával a tövében.http://em.bloglog.hu/page/9/
Szent Mihály templomA templom román stílusú szentélye a XIII. században épült, majd a XIV. század során bővítették. A gótikus diadalív és az északi ajtó előcsarnoka még 1801-ben is állt. Az 1700-as évek elején jól felszerelt templomként szerepel, míg 1767 és 1829 között kis tetőtornyát említették. 1801-ben bővítési tervet készítettek, majd hajóját 1852-ben bővítették. Ekkor tornyot is építettek hozzá. A több szakaszban épült templom keletelt, egyhajós. Előreugró homlokzati tornya vízszintes és függőleges falsávokkal tagolt, a templomfalak díszítés nélküliek. Szentélye patkó alakú, északi oldalához sekrestye kapcsolódik. A szentély falában két román ablak, az északi hajófalban gótikus ajtókeret helyezkedik el. Belő tere síkmennyezetes, karzatát két pillér tartja. A padló mozaiklapos, melyet közvetlenül az eredeti, négyszöges téglával burkolt járószintre helyeztek.
