Galgagyörk 1046 lakosú (2012. január 1.) Galga menti község a 78-as/Ipolytarnóc-Balassagyarmat-Aszód/ vasútvonal mentén, Aszódtól 13 kilométerre, északnyugatra fekszik. A település nevét valószínűleg Gyürkei (Gywerke) László földbirtokosról kapta, akiről egy 1426-os oklevél is említést tesz. Györk (Gyerk) -mely ekkor Nógrád megyéhez tartozott- első okleveles említése 1481-ben történik. Valószínűleg már a török kor elején lakatlanná vált, mert első összeírásakor, 1559-ben már pusztaként szerepel, birtokosa, Halil bin Iszá tímár birtokos. 1562-ben azt is megemlítik a török defterben, hogy “ráják nélküli” puszta. Még a török kor végén szlovák lakosságot telepítettek le, mivel az 1676. évi tizedösszeírásban Tott Gyürk-ként említik. Az 1679. évi tizedösszeírásban is említik Thot Györköt. Tot-Giurk első ismert pecsétjét, mely egy füvön álló kucsmás, bal kezét csipőjére tevő, jobbjában puskát előre nyújtó, kardot viselő férfit ábrázol. A községnek középnemesi birtokosai voltak, akiket gyakran említenek a középkori oklevelek. A XIX- XX. század legjelentősebb birtokosai az Ibrányi, a Tahy, a Gosztonyi családok voltak, akik jelentős kúriákat, kastélyokat építettek a községben.
Műemlékei között említésre méltó az evangélikus templom, mely a XVIII. század elején épült. Az eredetileg római katolikus, gótikus középkori templomot, barokk stílusban építették át a lutheránus hitre áttért lakosok. Bővítésére a XIX. század elején a Sturman család jóvoltából került sor, akik a községnek iskolát is építettek. A templom felszerelési tárgyai között a XV-XVI. században készült kelyhet is találunk.
A XVIII. században barokk stílusban épített Tahy családi kúriát a későbbiekben klasszicista módon építették át, mely ma a polgármesteri hivatalnak és a kultúrháznak ad helyet. Melléképületében római katolikus kápolnát rendeztek be.
A volt jegyzőház a XVIII. század második felében épült barokk stílusban. Földszintes, kontyolt, magastetős épület.A jegyzőház enyhe kiülésű rizalittal tagolt utcai homlokzatát tükrök díszítik. A rizaliton két, ívesen záródó ablaknyílás van; díszes ráccsal és íves szemöldök-párkánnyal. A belsőben a csehsüveg- és teknőboltozatos szobák megőrizték eredeti beosztásukat. Egy része alatt valószínűleg még 17. századi pincerendszer van. Az épület körül egykor a mainál nagyobb kert volt.
A Mácsai u. 2. szám alatt található, copf stílusú Kálnokz-Bedő-kúriát ma panzióként használják. A volt Ibrányi, majd Kálnoky-Bedő-kúria 1828-ban épült klasszicista stílusban, 1921-ben átalakították, majd irodai célokra használták.
A Kállói út 2szám alatt álló, volt Gosztonyi-kúriát , 1735 és 1753 között Egry István földbirtokos építtette, mely később örökösödés révén a Párniczky, majd a Földváry családé lett. Az 1860-as években Földváry László építtette át az eredetileg barokk épületet, amelyhez 1 hektáros őspark is tartozik.
Műemlékei között említésre méltó az evangélikus templom, mely a XVIII. század elején épült. Az eredetileg római katolikus, gótikus középkori templomot, barokk stílusban építették át a lutheránus hitre áttért lakosok. Bővítésére a XIX. század elején a Sturman család jóvoltából került sor, akik a községnek iskolát is építettek. A templom felszerelési tárgyai között a XV-XVI. században készült kelyhet is találunk.
A XVIII. században barokk stílusban épített Tahy családi kúriát a későbbiekben klasszicista módon építették át, mely ma a polgármesteri hivatalnak és a kultúrháznak ad helyet. Melléképületében római katolikus kápolnát rendeztek be.
A volt jegyzőház a XVIII. század második felében épült barokk stílusban. Földszintes, kontyolt, magastetős épület.A jegyzőház enyhe kiülésű rizalittal tagolt utcai homlokzatát tükrök díszítik. A rizaliton két, ívesen záródó ablaknyílás van; díszes ráccsal és íves szemöldök-párkánnyal. A belsőben a csehsüveg- és teknőboltozatos szobák megőrizték eredeti beosztásukat. Egy része alatt valószínűleg még 17. századi pincerendszer van. Az épület körül egykor a mainál nagyobb kert volt.
A Mácsai u. 2. szám alatt található, copf stílusú Kálnokz-Bedő-kúriát ma panzióként használják. A volt Ibrányi, majd Kálnoky-Bedő-kúria 1828-ban épült klasszicista stílusban, 1921-ben átalakították, majd irodai célokra használták.
A Kállói út 2szám alatt álló, volt Gosztonyi-kúriát , 1735 és 1753 között Egry István földbirtokos építtette, mely később örökösödés révén a Párniczky, majd a Földváry családé lett. Az 1860-as években Földváry László építtette át az eredetileg barokk épületet, amelyhez 1 hektáros őspark is tartozik.
http://km.bloglog.hu/page/11/
Szent István király kápolna
