Cserhátsurány 856 lakosú (2010. január 1. ) cserháti község, Balassagyarmattól délkeletre, 16 kilométerre fekszik. Cserhátsurány középkori település, nevét egykor Surány-nak írták. A XIV. században Surány a Csór nemzetség birtoka volt. 1344-ben a Csór nemzetségbeli Tamás királyi főajtónálló birtoka volt, aki itt templomot építtetett és a pápától búcsú tartására is engedélyt kapott. Az egyhajós gótikus templom nyolcszög alaprajzú, tornya később barokk sisakot kapott. 1934-ben átalakították és kibővítették. A középkori épület képezik ma az új templom szentélyét.
1726-ban a Sréter család birtoka volt. A Sréter család építtette a falu evangélikus templomát is, mely műemlék. A templom nemsokkal II. József türelmi rendelete után épült. A családból Sréter János részt vett a Rákóczi szabadságharcban is, ahol a fejedelem dandártábornoka volt. A községben álló kastélyuk a18. században épült, később átalakították, oszlopos bejárati csarnokkal bővítették.
A római katolikus temploma a falu szélén, a dombok oldalában magasan elhelyezkedő, védett műemléki környezetben lévő gótikus templom. 1934-ben kibővítették, oly módon, hogy az eredetileg keletelt templomot, mai szentélyének használták. A gótikus templom előtt háromszintes, nyolcszögletű, barokk sisakos torony magasodik, sarokpillérekkel, a második szinten nagyméretű, a harmadikon kisebb gótikus ablakokkal, a nyugati oldalon szép csúcsíves kapuval. Keleten kis lépcsőtorony csatlakozik hozzá. Belül a mélyebben fekvő régi hajóban és szentélyben keresztboltozatok, gótikus pasztofórium és ülőfülke láthatók. Figyelemre méltók az igen értékes fa oltárszobrok a XVI. századból és a XVIII. század elejéről való oltárkép.
A Jánossy-kastély kora barokk stílusban, valószínűleg a XVII. század végén épült. Fennmaradtak a XVI. századi vár nyolcszögletes kettős zsindelyezésű saroktornyocskái. Érdekes a kapuzat, a pajzsos kőoroszlánok kapubálványaival, továbbá az L alakú melléképületek. A főépület földszintes, az oldalhomlokzat elé kiugró saroktornyokkal, a füles kő ablakkeretekkel, a belsejében faragott ajtókeretekkel.
A Sréter-kastély egyemeletes barokk stílusú épület, udvari homlokzatán négyoszlopos erkéllyel. Parkját öreg fák teszik értékesség.
A közelében a XIX-XX. századfordulón épült Simonyi-kastély is szép gondozott park veszi körül.
1726-ban a Sréter család birtoka volt. A Sréter család építtette a falu evangélikus templomát is, mely műemlék. A templom nemsokkal II. József türelmi rendelete után épült. A családból Sréter János részt vett a Rákóczi szabadságharcban is, ahol a fejedelem dandártábornoka volt. A községben álló kastélyuk a18. században épült, később átalakították, oszlopos bejárati csarnokkal bővítették.
A római katolikus temploma a falu szélén, a dombok oldalában magasan elhelyezkedő, védett műemléki környezetben lévő gótikus templom. 1934-ben kibővítették, oly módon, hogy az eredetileg keletelt templomot, mai szentélyének használták. A gótikus templom előtt háromszintes, nyolcszögletű, barokk sisakos torony magasodik, sarokpillérekkel, a második szinten nagyméretű, a harmadikon kisebb gótikus ablakokkal, a nyugati oldalon szép csúcsíves kapuval. Keleten kis lépcsőtorony csatlakozik hozzá. Belül a mélyebben fekvő régi hajóban és szentélyben keresztboltozatok, gótikus pasztofórium és ülőfülke láthatók. Figyelemre méltók az igen értékes fa oltárszobrok a XVI. századból és a XVIII. század elejéről való oltárkép.
A Jánossy-kastély kora barokk stílusban, valószínűleg a XVII. század végén épült. Fennmaradtak a XVI. századi vár nyolcszögletes kettős zsindelyezésű saroktornyocskái. Érdekes a kapuzat, a pajzsos kőoroszlánok kapubálványaival, továbbá az L alakú melléképületek. A főépület földszintes, az oldalhomlokzat elé kiugró saroktornyokkal, a füles kő ablakkeretekkel, a belsejében faragott ajtókeretekkel.
A Sréter-kastély egyemeletes barokk stílusú épület, udvari homlokzatán négyoszlopos erkéllyel. Parkját öreg fák teszik értékesség.
A közelében a XIX-XX. századfordulón épült Simonyi-kastély is szép gondozott park veszi körül.
http://em.bloglog.hu/page/9/
Szent István király templomA templomot a község birtokosa, Csór Tamás királyi fõajtónálló 1344-ben építette, gótikus kõbordázattal ellátva. Az 1711-es Canonica Visitátió már festett famennyezetét említi. Harangjait 1772-79 között helyezték el a toronyban, ezt megelõzõen 1722-ben és 1727-ben fa haranglábat említenek a krónikák. Keleti barokk karzata valószínűleg az 1700-as évek végén épült. A középkori szentély lebontásával az újkori bõvítés 1934-ben valósult meg, új szárnnyal bővítették, ekkor tűnt el a XVIII. századi, faszobrokkal díszített barokk fõoltár is. A templom magas gerincoromra épült, egyhajós, középtornyos. Az eredeti hajója keletelt. Nyugati oldalán erõteljes, öt szintes XVI. században épült gótikus torony helyezkedik el, melynek déli oldalához hengeralakú középkori lépcsõtorony csatlakozik. Az eredeti hajó északi oldalához két sekrestye épült, míg a déli irányú újkori bõvítés a templom mai hajója. Az eredeti templomhajóban több középkori féloszlop maradványa látható, innen nyílik két gótikus ajtó a sekrestyébe. A középkori szentélyben falfestménymaradványok, gótikus, kettõs ülõfülke és pasztofórium található. A mai fõhajó háromszakaszos, megtört síkú mennyezettel fedett. Az eredeti hajó ma szentély szerepét tölti be. Oltára egykor mellékoltár, részben átalakítva, kora barokk, XVII. századi keresztelõkútja középkori szenteltvíztartó volt.
