Cegléd a 4-es számú főközlekedési út mellett, Budapesttől délkeleti irányban 70 km-re fekvő, közel 38066 lélekszámú (2011. január 1.) alföldi város. A települést vasúton a 100a-s/Szolnok-Cegléd-Budapest/ és a 140-es/Szeged-Cegléd-Budapest/ vasúti fővonalakkal is elérhetjük. Az 5000 éve lakott terület Dél-Pest régió legnagyobb települése. A város nevének kialakulásáról a cigle, cegle (fűzfajta) főnévnek -d képzős származékát tartjuk legvalószínűbbnek. A mai városcímerhez hasonló - akkor még egyfarkú oroszlános - címert, a XVII. századtól használják és az Árpád-ház családi címere lehetett a mintaadó. Cegléd már a történelem előtti korokban is lakott volt, mint azt az ezernél is több bronzkori sír bizonyítja. Oklevél először 1290-ben említi. 1364-től mezőváros. Ugyanezen évtől 1782-ig az óbudai klarisszák tulajdona. Több fontos út kereszteződésében helyezkedik el, ez segítette fejlődésében. 1514-ben a török ellen keresztes hadjáratra gyülekező 40 ezres parasztsereg előtt Dózsa György a város piacán (a mai Kossuth téren) mondta el híres beszédét, ami után a parasztok uraik ellen fordultak. 1526. szeptember 25-én a török felégette a várost, de később mégis szultáni város lett, ami előnyökkel járt. 1545 után Cegléd khasz város, és mint ilyen Nagykőrössel és Kecskeméttel megalakítja a Háromváros Szövetséget. A XVIII. századig a várost sövényfal vette körül, melyen öt kapun át lehetett bejutni. Sokat lendített a fejlődésén a Pestet Szolnokkal összekötő vasútvonal, mely 1847-ben készült el. Kossuth Lajos alföldi toborzó körútját 1848. szeptember 24-én Cegléden tartott híres beszédével kezdte meg, melynek hatására több ezer ceglédi állt a szabadságharc zászlaja alá. Cegléd azóta is ápolja Kossuth-hagyományait. 1877-ben száztagú küldöttséget menesztett a város Torinóba, hogy a 75 éves politikust ceglédi letelepedésre bírja. Cegléd neves szülöttei: Tömörkény István író, Nádai Pál író, Pintér Jenő irodalomtörténész és Kárpáti Aurél író és kritikus.
Cegléd mezőgazdaságára a szőlő,- és gyümölcstermesztés jellemző, de jelentős a nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés és az állattartás is. Iparfejlesztésének mozgatórugói a szabad munkaerő-kapacitás mellett a kedvező közlekedés-földrajzi helyzete volt. Ezek a tényezők járultak hozzá a fővárosi ipar decentralizációjához. Mára persze átalakult már a legtöbb gazdasági ágazat és szervezet, modernebb formában keresik a megélhetést.
A Szent Kereszt-templom a középkori templom helyén épült 1822-1825 között klasszicista stílusban. Homlokzati tornyos, galériás, négyoszlopos bejárati timpanonnal. Háromszakaszos csehsüveg-boltozatú a hajó és a szentély. Főoltárást Dunaiszky Lőrinc, oltárképeit Schöfft József készítette.
A mellette álló Szentháromság-oszlop XVIII. századi barokk emlék. 1896-ban, a restaurálás után, azon a helyen állították fel, ahol Kossuth híres beszédét elmondta.
A városháza eklektikus egyemeletes, öttengelyes középrizalittal rendelkező, nagyablakos, manzárdtetős épület, szintén a Kossuth téren található.
A Szabadság téren található a klasszicista stílusban, 1835-1870 között épített Közép-Európa legnagyobb református temploma, mely Hild József tervei szerint épült. Eklektikus stílusban átalakították. A timpanonos, négy hatalmas korinthoszi oszlop által portikusszal rendelkező, kupolás épület bejáratai az előcsarnokból és az oldalsó homlokzatból nyílnak: Váza – és kagylódíszek ékesítik a homlokzatot, a főbejáratnál Borsos Imre relifje emlékeztet Szegedi Kis István lelkész iskolaalapítására. Impozáns, puritán belső tér jellemzi a templomot.
A Dózsa-emlékmű a Somogyi József kétalakos alkotása a parasztfelkelés 450. évfordulójára készült el, ma a Kossuth téren található.
A város mai arculata szépen felújított épületekkel, virágos terekkel díszített, egységes és harmonikus városképet őrzött meg történelmi múltjából.
Cegléd mezőgazdaságára a szőlő,- és gyümölcstermesztés jellemző, de jelentős a nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés és az állattartás is. Iparfejlesztésének mozgatórugói a szabad munkaerő-kapacitás mellett a kedvező közlekedés-földrajzi helyzete volt. Ezek a tényezők járultak hozzá a fővárosi ipar decentralizációjához. Mára persze átalakult már a legtöbb gazdasági ágazat és szervezet, modernebb formában keresik a megélhetést.
A Szent Kereszt-templom a középkori templom helyén épült 1822-1825 között klasszicista stílusban. Homlokzati tornyos, galériás, négyoszlopos bejárati timpanonnal. Háromszakaszos csehsüveg-boltozatú a hajó és a szentély. Főoltárást Dunaiszky Lőrinc, oltárképeit Schöfft József készítette.
A mellette álló Szentháromság-oszlop XVIII. századi barokk emlék. 1896-ban, a restaurálás után, azon a helyen állították fel, ahol Kossuth híres beszédét elmondta.
A városháza eklektikus egyemeletes, öttengelyes középrizalittal rendelkező, nagyablakos, manzárdtetős épület, szintén a Kossuth téren található.
A Szabadság téren található a klasszicista stílusban, 1835-1870 között épített Közép-Európa legnagyobb református temploma, mely Hild József tervei szerint épült. Eklektikus stílusban átalakították. A timpanonos, négy hatalmas korinthoszi oszlop által portikusszal rendelkező, kupolás épület bejáratai az előcsarnokból és az oldalsó homlokzatból nyílnak: Váza – és kagylódíszek ékesítik a homlokzatot, a főbejáratnál Borsos Imre relifje emlékeztet Szegedi Kis István lelkész iskolaalapítására. Impozáns, puritán belső tér jellemzi a templomot.
A Dózsa-emlékmű a Somogyi József kétalakos alkotása a parasztfelkelés 450. évfordulójára készült el, ma a Kossuth téren található.
A város mai arculata szépen felújított épületekkel, virágos terekkel díszített, egységes és harmonikus városképet őrzött meg történelmi múltjából.
http://km.bloglog.hu/page/12/
