Tésa 80 lakosú (2010. január 1.) község Szobtól 31 kilométerre, északra fekszik az Ipoly völgyében, a Bözsöny északnyugati lábánál. A történelem nagy viharai (a törökök megszállása, a háborúk, az Ipoly menti árvizek, a trianoni döntés) nem kerülték el ezt a települést sem. A régi Tésa elpusztult a törökök alatt, s a XVIII. században támadt fel. Az első világháború után elvesztek Tésa piacai, családok váltak ketté (Tésáról többen költöztek, házasodtak ma már Szlovákiához tartozó településekre). Ahogy az Ipoly folyó országhatárrá vált, megcsonkultak a kulturális, gazdasági és emberi, rokoni kapcsolatok. Szerencsére a schengeni csatlakozással ezek a problémák megszűntek, szabadon közlekedhetnek, látogathatják a felsorolt szlovákiai településeket, kisvárosokat /Párkány, Ipolyság/.
A falut fennmaradt írott forrás először 1221-ben említette, Tyse néven, de 1288-ban már mai nevén említik. A török dúlás idején a falu elnéptelenedett. A 18. században újra települt, de keletre az eredeti falu helyétől.
A tésai birtokos Foglár család a 18. század első felében kastélyt húzatott fel, a Majori dűlőben pedig templomot. A falu mai temploma később, 1775-ben épült, mert az eredeti templomot az Ipoly folyton elöntéssel fenyegette. A barokk kastély vendégül látta Jókai Mórt és Petőfi Sándort is.
A XIX. században a birtokos a a Boronkay, majd a Jankovich család lett. A helybeliek juhok tenyésztésével, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak és az Ipoly vizére malmot is építettek. A 19. század végén a falu lakossága 180 fő volt. A következő évszázad azonban, amelyet kettétört Trianon, már nem a fejlődés időszaka volt Tésa számára. A helybeliek bíznak benne, hogy a falusi turizmus megállíthatná a falu hanyatlását. Ezen hanyatláshoz többek között talán az is hozzájárul, hogy a falu tömegközlekedési szempontból éppen csak megközelíthető: munkanapokon csupán két pár buszjárat indul (egy reggel, egy délután) Vámosmikoláról, hétvégén egyáltalán nincsen tömegközlekedés. Így ez a kis falu Pest megye tömegközlekedés szempontjából legelzártabb települése.
* A Római Katolikus Templom, keleti tájolású, egyhajós, barokk templom, bejárata fölött a Foglár család címerével.
* Az egyemeletes barokk Foglár-kastély, mely jelenleg magánkézben van.
* A falu neves lakó közé tartozik Jankovich Béla és Boronkay Lajos. (1810–1863).
Az egyhajós, homlokzati tornyos római katolikus templom /Huszár utca 1./ 1760 körül épült barokk stílusban. A község akkori földesura Esterházy Pál Antal építette.
A református templom /Kossuth Lajos utca 27./ 1982-1990 között épült, és 1992. augusztus 12-én Tóth Károly püspök szentelte fel.
1992-től a tájházban /Rákóczi utca 26./ található Vámosmikola helytörténeti gyűjteménye, mely a település tárgyi néprajzi emlékeit mutatja be: lakásberendezés, viselet, háziipar, mezőgazdasági eszközök.
Az Esterházy-Huszár-kastély /Huszár út 63./ a XVIII. században, barokk stílusban épült. A földszintes épületet a XX. század elején a Huszár-család emeletes épületszárnnyal bővítette. Udvarára nagy barokk kapun lehet bejutni.
Fővárosi Szociális Otthon /Ipolysági út 11./ mai épületében 1939-1944 között Vámosmikolán lelt ideiglenes otthonra mintegy 300 lengyel menekült. Az 1944. évi német megszállás után többségüket koncentrációs táborba hurcolták, a borzalmakat csak néhányan élték túl. Emléküket az intézmény falán elhelyezett, lengyel és magyar nyelvű emléktábla őrzi.
http://km.bloglog.hu/page/11/ 
TÉSA Szentháromság templom
A falu temploma a XVIII. században épült.
VÁMOSMIKOLA Szent Mária Magdolna templom
Tornya a pilaszterek és a szintén XVIII. századi oltárok egységet tükröznek. Főoltárképe Mária Magdolnát, a mellékoltárok a Fájdalmas Szüzet és Nepomuki Szent Jánost ábrázolják
