Neszmély 1345 lakosú (2010. január 1.) község a 10-es főközlekedési út és a 4-es/Komárom-Esztergom/ vasútvonal mentén, a Duna-partján, Komáromtól keletre, Nyergesújfalutól nyugatra 17-17 kilométerre fekszik. Neve szláv eredetű. Régészeti leletei közül legjelentősebbek a római kori anyagok. A Duna melletti forgalmas kereskedőúton hosszú ideig vámhely volt. Legnagyobb nevezetessége évszázadokon keresztül a bora, amelyet a rajnaihoz szoktak hasonlítani. Szőlőművelése a Meleges-hegyi pincében újraéledőben van.
Neszmély és környéke már ősidők óta lakott helynek tekinthető, ahol minden kor képviselve van, de leggazdagabb a római kori itt talált leletanyag.
Első írott nyomát az 1237-40 között készült Albeus jegyzékben találjuk, akkor nevét Nezmel, 1341-ben Neezmel alakban írták.
1339-ben Károly Róbert az örökös nélkül elhalt ember birtokaként rá szállott Neszmélyt két szigettel, cserjésekkel, szántókkal, s száraz és vízi vámmal, valamint révvel egyetemben fia nevelőjének, Polonia-beli Miklós mesternek és unokaöccseinek, Henckónak és Máténak adományozza. Miklós később Neszmélyi Miklós néven jelenik meg a forrásokban. Pécsi püspökké választása után Henckó, majd leszármazottai birtokolják a községet.
1341-ben Weech dédunokája, Miklós (Zovárd nembeli) neszmélyi birtokait is megemlíti végrendeletében.
Egy 1342- ben kelt oklevél leírja, hogy Vitus nyitrai püspök és Lajos herceg nevelője, Miklós a füzitői vámot elfoglalják és Neszmélyre helyezik át, ami ellen Vilmos pannonhalmi apát tiltakozott.
1364-ben a neszmélyi vámjövedelem harmada Jakus pozsonyi bírót illeti.
1422-ben már oppidum (mezőváros), és vámja a komáromi váré.
1471-ben Longa-villa. Mezőváros jellegű volt. Erről 1710-ből való pecsétje is tanúskodik.
1500 körül a Porkoláb család zálogos birtoka.
A törökök ezt a települést sem kímélték, 1552-ben már az elpusztult települések között szerepelt, ekkor az összeírók összesen hat lakható házat találtak, 24 évvel később még mindig csak tizenkettőt vehettek számba. A település később mégis újratelepült, egy 1749-es birtokper adatai szerint már 18 nemes udvartelkes birtoka szerepel.
A Zichy család is a település birtokosa volt később.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Neszmély határában egy ütközet zajlott le.
A településen található a Neszmélyi-borvidék központja. Kitűnő, zöldesbejátszó aranysárga bora külföldön is jól ismert volt. Az 1800-as években kitört filoxéra-vész azonban a szőlőtermelést hosszú időre visszavetette Neszmélyen és a borvidéken is. Az 1990-es évektől a szőlő- és bortermelés új lendületet vett, s mára már sikerült visszanyernie régi hírét. Mára már az ászári borvidékkel egyesülve, Ászár- Neszmélyi Borvidék néven éri el sikereit.
1977. április 1-jén Almásneszmély néven egyesítették a szomszédos Dunaalmással. A két település 1991-ben szétvált.
* A református templom a XV. században épült gótikus stílusban, fal övezi. Eredetileg bencés apátsági templom volt, majd a török időkben dzsámiként használták. Az első, 1396-1404 közötti periódusba tartozik a torony illetve a hajó nyugati része. A második, XV. századi periódusba tartozik a hajó keleti része a szentéllyel. Utóbbi bővítés talán Mátyás korában történt. Későbbi felújításakor e korból származó pénzeket találtak a toronyban. A templomból került a tatai múzeumba az ún. "neszmélyi fej", amely a középkori kapu eleme lehetett, az áthidalás vállánál gyámkőként volt elhelyezve. Sztehlo Ottó, a templom felmérője 1912-ben másodlagos beépítésben találta – feltételezések szerint talán a templom építészét ábrázolja. A XVIII. században megújították. A templom vaskos tornya a homlokzat előtt áll; alsó része a három lőrésablakkal az építés korából származik, felső része és hagymasisakja pedig a XVIII. századból. A nyolcszög három oldalával záruló, támpillérekkel erősített szentélye, gótikus, déli előcsarnoka viszont új.
* A közeli Vár-hegyen várrom található. A négyszögletű torony maradványaival, árokrendszerrel körülvett építmény talán Zsigmond király vadászkastélya volt.
* A szőlőhegyen található a XV. sz-ban épített gótikus stílusú ún. Király-kút, amelynek neve Albert királyhoz köthető: a király 1439.október 27-én, a török elleni délvidéki hadjáratából betegen Bécs felé utazva itt halt meg.
* A Duna-parti Hajóskanzen, ahol a hajók belülről is megtekinthetők.
* A szintén Duna-parton helyet kapó Millecentenáriumi Park, kemencesorral, színpaddal, és fedett, 60-70 főt befogadó sütögetőhelyiséggel. Itt kapnak helyet többek között a falu rendezvényei, és a Dzsesszmély fesztivál is.
* Itt található az Ászár–Neszmélyi borvidék központja. A borvidék könnyű, jellegzetesen zöldessárga színű fehérborairól híres. A borvidék neszmélyi körzetéhez tartozó települések: Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Süttő, Szomód, Tata, Vértesszőlős.
* Érdemes még megemlíteni a neszmélyi iskolát, amely Makovecz Imre tervei alapján épült.
* Emellett Neszmély híres még finom réteséről is, amit a helybéli asszonyok sütnek.
Neszmély és környéke már ősidők óta lakott helynek tekinthető, ahol minden kor képviselve van, de leggazdagabb a római kori itt talált leletanyag.
Első írott nyomát az 1237-40 között készült Albeus jegyzékben találjuk, akkor nevét Nezmel, 1341-ben Neezmel alakban írták.
1339-ben Károly Róbert az örökös nélkül elhalt ember birtokaként rá szállott Neszmélyt két szigettel, cserjésekkel, szántókkal, s száraz és vízi vámmal, valamint révvel egyetemben fia nevelőjének, Polonia-beli Miklós mesternek és unokaöccseinek, Henckónak és Máténak adományozza. Miklós később Neszmélyi Miklós néven jelenik meg a forrásokban. Pécsi püspökké választása után Henckó, majd leszármazottai birtokolják a községet.
1341-ben Weech dédunokája, Miklós (Zovárd nembeli) neszmélyi birtokait is megemlíti végrendeletében.
Egy 1342- ben kelt oklevél leírja, hogy Vitus nyitrai püspök és Lajos herceg nevelője, Miklós a füzitői vámot elfoglalják és Neszmélyre helyezik át, ami ellen Vilmos pannonhalmi apát tiltakozott.
1364-ben a neszmélyi vámjövedelem harmada Jakus pozsonyi bírót illeti.
1422-ben már oppidum (mezőváros), és vámja a komáromi váré.
1471-ben Longa-villa. Mezőváros jellegű volt. Erről 1710-ből való pecsétje is tanúskodik.
1500 körül a Porkoláb család zálogos birtoka.
A törökök ezt a települést sem kímélték, 1552-ben már az elpusztult települések között szerepelt, ekkor az összeírók összesen hat lakható házat találtak, 24 évvel később még mindig csak tizenkettőt vehettek számba. A település később mégis újratelepült, egy 1749-es birtokper adatai szerint már 18 nemes udvartelkes birtoka szerepel.
A Zichy család is a település birtokosa volt később.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Neszmély határában egy ütközet zajlott le.
A településen található a Neszmélyi-borvidék központja. Kitűnő, zöldesbejátszó aranysárga bora külföldön is jól ismert volt. Az 1800-as években kitört filoxéra-vész azonban a szőlőtermelést hosszú időre visszavetette Neszmélyen és a borvidéken is. Az 1990-es évektől a szőlő- és bortermelés új lendületet vett, s mára már sikerült visszanyernie régi hírét. Mára már az ászári borvidékkel egyesülve, Ászár- Neszmélyi Borvidék néven éri el sikereit.
1977. április 1-jén Almásneszmély néven egyesítették a szomszédos Dunaalmással. A két település 1991-ben szétvált.
* A református templom a XV. században épült gótikus stílusban, fal övezi. Eredetileg bencés apátsági templom volt, majd a török időkben dzsámiként használták. Az első, 1396-1404 közötti periódusba tartozik a torony illetve a hajó nyugati része. A második, XV. századi periódusba tartozik a hajó keleti része a szentéllyel. Utóbbi bővítés talán Mátyás korában történt. Későbbi felújításakor e korból származó pénzeket találtak a toronyban. A templomból került a tatai múzeumba az ún. "neszmélyi fej", amely a középkori kapu eleme lehetett, az áthidalás vállánál gyámkőként volt elhelyezve. Sztehlo Ottó, a templom felmérője 1912-ben másodlagos beépítésben találta – feltételezések szerint talán a templom építészét ábrázolja. A XVIII. században megújították. A templom vaskos tornya a homlokzat előtt áll; alsó része a három lőrésablakkal az építés korából származik, felső része és hagymasisakja pedig a XVIII. századból. A nyolcszög három oldalával záruló, támpillérekkel erősített szentélye, gótikus, déli előcsarnoka viszont új.
* A közeli Vár-hegyen várrom található. A négyszögletű torony maradványaival, árokrendszerrel körülvett építmény talán Zsigmond király vadászkastélya volt.
* A szőlőhegyen található a XV. sz-ban épített gótikus stílusú ún. Király-kút, amelynek neve Albert királyhoz köthető: a király 1439.október 27-én, a török elleni délvidéki hadjáratából betegen Bécs felé utazva itt halt meg.
* A Duna-parti Hajóskanzen, ahol a hajók belülről is megtekinthetők.
* A szintén Duna-parton helyet kapó Millecentenáriumi Park, kemencesorral, színpaddal, és fedett, 60-70 főt befogadó sütögetőhelyiséggel. Itt kapnak helyet többek között a falu rendezvényei, és a Dzsesszmély fesztivál is.
* Itt található az Ászár–Neszmélyi borvidék központja. A borvidék könnyű, jellegzetesen zöldessárga színű fehérborairól híres. A borvidék neszmélyi körzetéhez tartozó települések: Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Süttő, Szomód, Tata, Vértesszőlős.
* Érdemes még megemlíteni a neszmélyi iskolát, amely Makovecz Imre tervei alapján épült.
* Emellett Neszmély híres még finom réteséről is, amit a helybéli asszonyok sütnek.
http://kd.bloglog.hu/page/12/
Kisboldogasszony-templom
