Dunaalmás 1627 lakosú (2010. január 1.) község Komárom-Esztergom megyében a Gerecse lábánál, a Duna jobb partján terül el, Tatától 12 kilométerre, északkeletre a 10-es főközlekedési út, valamint a 4-es/Esztergom- Komárom/ vasútvonal mellett. A község földrajzi fekvése rendkívül kedvező. Bél Mátyás írja:
“… a falu elnyújtva fekszik ama szőlősdomb és a Duna között, amelyek szinte ránevetnek egymásra, de szűk a köz, amely a folyó és a domb közé beékelve befogadja.” A Duna a vízi közlekedést biztosítja. Éghajlata kellemes, enyhe és páradús. A levegő tiszta. A Gerecse Dunára néző lejtőit szőlők és gyümölcsösök borítják. Innen letekintve a nagy folyamra a látvány lenyűgöző és megnyugtató. Dunaalmás ősidők óta lakott hely. A település földje már az őskorból is szép számmal őrzött meg leleteket. A római légiók által működtetett kőbányához vezető Kőhordó út egy részlete ma is látható. A honfoglaló magyarok már a X. században megtelepedtek a községben. Első írásos említése Szent László uralkodása idején, 1094 körül történt. A török idők emlékét őrzi a református templom kertjében található emlékkő, melyet a 1606. november 11-én Zsitvatoroki béke aláírásának tiszteletére állítottak. Mária Terézia 1751-ben látogatott a faluba, mivel Mikovényi Sámuel felhívta figyelmét a forrás gyógyító hatására. Ez a gyógyvíz alapozta meg az 1930-as években Dunaalmás üdülő jellegét A kéntartalmú gyógyvizű strand az 1980-as évekig a falu fő vonzerejét jelentette. A XX. század közepétől a gyönyörű panorámájú domboldalon gomba módra nőttek ki a nyaralóépületek. A tulajdonosok nagyobb része a faluból elszármazott család, “mert ez a föld fogva tart, nem ereszt.” A környező bányák működése miatt elapadt a strandfürdőt tápláló kénes forrás. Az üdülőtulajdonosokat s a víz szerelmeseit mégis itt tartják a gyönyörű erdei utak, a sziget, a Duna-part és a kristálytiszta levegő. Reményt ad arra, hogy ismét visszatérjen a község régi fénye, hiszen ismét feltört a híres gyógyforrás vize.
A község művelődéstörténetének meghatározója Vajda Júlianna, Csokonai Vitéz Mihály szerelme és múzsája. A főutcán álló Csokonai Művelődési Házban 1971-ben Dr. Ferenczy Miklós orvos-író emlékszobát hozott létre. Az irodalmi emlékhelynek szánt szoba később néprajzi, helytörténeti anyaggal is bővült. A szomszédos parkban 1966-ban állították fel a költő szobrát. Lilla sírja az irodalomkedvelők zarándokhelye a templomdombon, a temetőben található.
A településnek jelentős egyháztörténeti múltja is van. Már 1213-ban a Pannonhalmi apátság bencés templomot és kolostort építtetett itt. Ezt 1529-ben a törökök elpusztították. A községbe 30 év múlva református családok települtek, akik a romos templomot kijavították és birtokba vették. A mai templom a régi helyén 1894-ben épült eklektikus stílusban. Mellette az iskola udvarán a kolostor romjai láthatók, alattuk római kori falakat tártak fel. A templom mellett került napvilágra a római fürdő is, maradványait azonban betemették.
A Duna fölé magasodó domboldalon áll a település barokk stílusban épült római katolikus temploma. Maga az épület és annak berendezése is műemlék jellegű. A római katolikus templom barokk stílusban, 1754-ben épült. Homlokzati tornya van, kapuszárnyai egykorúak az épülettel. Hajója dongaboltozatos, a nyolcszög három oldalával záruló szentélyt félkupola fedi.
A templomdombon található a temető, valamint három emlékmű: a Dunaalmás fennállásának 900. évfordulójára készült emlékkő, a Honfoglalás és az államalapítás emlékműve, valamint az 1956-os forradalom hőseinek magasba nyúló kopjafája. Az utóbbi években hagyományteremtő esemény színtere a templomdomb. December 20-án a középkori szokásokhoz hasonlóan a lovak és a lovasok áldására kerül sor és élő betlehemet állítanak fel.
A sétánkat zárjuk a Milleniumi év tiszteletére készült vörös márvány emlékműnél, amely az 1849. augusztus 3-án a községben zajlott Almási csata emlékét idézi. Ez az ütközet az 1948-49-es szabadságharc egyik fontos, győztes csatája volt.
“… a falu elnyújtva fekszik ama szőlősdomb és a Duna között, amelyek szinte ránevetnek egymásra, de szűk a köz, amely a folyó és a domb közé beékelve befogadja.” A Duna a vízi közlekedést biztosítja. Éghajlata kellemes, enyhe és páradús. A levegő tiszta. A Gerecse Dunára néző lejtőit szőlők és gyümölcsösök borítják. Innen letekintve a nagy folyamra a látvány lenyűgöző és megnyugtató. Dunaalmás ősidők óta lakott hely. A település földje már az őskorból is szép számmal őrzött meg leleteket. A római légiók által működtetett kőbányához vezető Kőhordó út egy részlete ma is látható. A honfoglaló magyarok már a X. században megtelepedtek a községben. Első írásos említése Szent László uralkodása idején, 1094 körül történt. A török idők emlékét őrzi a református templom kertjében található emlékkő, melyet a 1606. november 11-én Zsitvatoroki béke aláírásának tiszteletére állítottak. Mária Terézia 1751-ben látogatott a faluba, mivel Mikovényi Sámuel felhívta figyelmét a forrás gyógyító hatására. Ez a gyógyvíz alapozta meg az 1930-as években Dunaalmás üdülő jellegét A kéntartalmú gyógyvizű strand az 1980-as évekig a falu fő vonzerejét jelentette. A XX. század közepétől a gyönyörű panorámájú domboldalon gomba módra nőttek ki a nyaralóépületek. A tulajdonosok nagyobb része a faluból elszármazott család, “mert ez a föld fogva tart, nem ereszt.” A környező bányák működése miatt elapadt a strandfürdőt tápláló kénes forrás. Az üdülőtulajdonosokat s a víz szerelmeseit mégis itt tartják a gyönyörű erdei utak, a sziget, a Duna-part és a kristálytiszta levegő. Reményt ad arra, hogy ismét visszatérjen a község régi fénye, hiszen ismét feltört a híres gyógyforrás vize.
A község művelődéstörténetének meghatározója Vajda Júlianna, Csokonai Vitéz Mihály szerelme és múzsája. A főutcán álló Csokonai Művelődési Házban 1971-ben Dr. Ferenczy Miklós orvos-író emlékszobát hozott létre. Az irodalmi emlékhelynek szánt szoba később néprajzi, helytörténeti anyaggal is bővült. A szomszédos parkban 1966-ban állították fel a költő szobrát. Lilla sírja az irodalomkedvelők zarándokhelye a templomdombon, a temetőben található.
A településnek jelentős egyháztörténeti múltja is van. Már 1213-ban a Pannonhalmi apátság bencés templomot és kolostort építtetett itt. Ezt 1529-ben a törökök elpusztították. A községbe 30 év múlva református családok települtek, akik a romos templomot kijavították és birtokba vették. A mai templom a régi helyén 1894-ben épült eklektikus stílusban. Mellette az iskola udvarán a kolostor romjai láthatók, alattuk római kori falakat tártak fel. A templom mellett került napvilágra a római fürdő is, maradványait azonban betemették.
A Duna fölé magasodó domboldalon áll a település barokk stílusban épült római katolikus temploma. Maga az épület és annak berendezése is műemlék jellegű. A római katolikus templom barokk stílusban, 1754-ben épült. Homlokzati tornya van, kapuszárnyai egykorúak az épülettel. Hajója dongaboltozatos, a nyolcszög három oldalával záruló szentélyt félkupola fedi.
A templomdombon található a temető, valamint három emlékmű: a Dunaalmás fennállásának 900. évfordulójára készült emlékkő, a Honfoglalás és az államalapítás emlékműve, valamint az 1956-os forradalom hőseinek magasba nyúló kopjafája. Az utóbbi években hagyományteremtő esemény színtere a templomdomb. December 20-án a középkori szokásokhoz hasonlóan a lovak és a lovasok áldására kerül sor és élő betlehemet állítanak fel.
A sétánkat zárjuk a Milleniumi év tiszteletére készült vörös márvány emlékműnél, amely az 1849. augusztus 3-án a községben zajlott Almási csata emlékét idézi. Ez az ütközet az 1948-49-es szabadságharc egyik fontos, győztes csatája volt.
http://kd.bloglog.hu/page/12/
Nepomuki Szent János-templom
A templom 1754 és 57 között épült, Johann Baptist Martinelli tervei szerint.
