Úny 733 lakosú (2010. január 1.) község Pilisvörösvártól 15 kilométerre, északnyugatra fekszik. A régészeti leletek arra utalnak, hogy az őskortól lakott hely volt Úny és környéke: rézkori, bronzkori, kora vaskori cserepek egyaránt előkerültek. A Baráthegyi-dűlőben római és Árpád-kori lakóházat és gödröket találtak. A régészeti leletek az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban láthatóak.
Figyelemre méltó négy nemesi kúriája, amelyek megőrizték eredeti állapotukat. Érdemes megtekinteni a Deák Ferenc u. 22. sz. alatti, 200 éves lakóházat, amely hűen tükrözi a kor paraszti lakóház-modelljét. A község hosszú időn keresztül a közbirtokosoké volt, így katolikus temetőjében több Esztergom megyei jeles család síremléke, sírköve megtekinthető. Ugyancsak értékesek az Öregtemető és a zsidó temető megmaradt sírkövei.
Érdekes élményt jelent a „község polihisztora”, Varga László ásvány és kőzet magángyűjteményének a megtekintése.
A település határában néhány régi pince a korábbi szőlőkultúrára és gyümölcstermesztésre (szilva, körte) emlékeztet. A Tabán felett és a Rezső-hegyen telepített akácos, valamint feketefenyő erdők vannak. A Páskomban és a Rezső-hegyen erdősztyeppés liget található. A patakvölgyek mélyebb részét nádas borítja és fűzfabokrok kísérik.
* 1794-ben emelt református templom, amely késő barokk stílusban épült. 1931-ben toronnyal egészült ki.
* A katolikus templom a maga nemében egyedülálló, hiszen középkori alapokkal rendelkezik, s egy ideig a reformátusoké volt.
* Bozay-kúriaFigyelemre méltó négy nemesi kúriája, amelyek megőrizték eredeti állapotukat. Érdemes megtekinteni a Deák Ferenc u. 22. sz. alatti, 200 éves lakóházat, amely hűen tükrözi a kor paraszti lakóház-modelljét. A község hosszú időn keresztül a közbirtokosoké volt, így katolikus temetőjében több Esztergom megyei jeles család síremléke, sírköve megtekinthető. Ugyancsak értékesek az Öregtemető és a zsidó temető megmaradt sírkövei.
Érdekes élményt jelent a „község polihisztora”, Varga László ásvány és kőzet magángyűjteményének a megtekintése.
A település határában néhány régi pince a korábbi szőlőkultúrára és gyümölcstermesztésre (szilva, körte) emlékeztet. A Tabán felett és a Rezső-hegyen telepített akácos, valamint feketefenyő erdők vannak. A Páskomban és a Rezső-hegyen erdősztyeppés liget található. A patakvölgyek mélyebb részét nádas borítja és fűzfabokrok kísérik.
* 1794-ben emelt református templom, amely késő barokk stílusban épült. 1931-ben toronnyal egészült ki.
* A katolikus templom a maga nemében egyedülálló, hiszen középkori alapokkal rendelkezik, s egy ideig a reformátusoké volt.
* Chlebovits-kúria
* Valovits-kúria
http://kd.bloglog.hu/page/13/
Szent Mihály templomElső okleveles említése 1193-ból származik, amikor is III. Béla megerősíti a fehérvári kereszteseket únyi birtokukban. 1588-ban az elpusztult helységek lajstromában szerepel. Az 1732-es visitatio canonica szerint Csév filiája és 51 katolikus és 42 református háza van. A templomot, amelyet a kálvinisták az előző, Szent József templom alapjaira építettek, a katolikusok elveszik és Szent Mihály főangyal tiszteletére benedikáltatják. Az 1755. évi visitatio canonica már arról tudósít, hogy a község lakosai közül 111 katolikus, 214 református; iskolamestert is fogadtak, de tanítványai nincsenek. A reformátusok 1794-ben építenek új templomot. Úny 1787-ben lesz helyi lelkészség, 1810-ben plébánia. 1867-ben nagy tűzvész pusztít. A Vallásalap, mint kegyúr 1907-ben renováltatja a templomot (100 m2) és az egyházi tulajdonban levő plébániaházat. – Átmenetileg a máriahalmi plébános látja el Úny plébániáját.
Anyakönyvek: 1787-tôl.
