Első írásos említése 1269-ből való, ekkor Munorod, Munoros, 1277-ben Moniorous alakokban jelenik meg neve az oklevelekben.
Királynéi föld volt; 1269-ben Mária királyné Pál veszprémi püspök öccsének, Hont-Pázmány nemzetség-beli Ármai Benedek ispánnak adta, s határát leíratta, mely elég pontosan követi a mai Mogyorósbánya határát.
1281-ben határát újból körülírják, ekkor Benedek ispán és fia Pál átadta (Zovárd nb.) „Karvai” Miklós mester fiainak, 1283-as osztozkodásuk alkalmával Miklósnak jut. 1294-ben Fenenna királyné elveszi tőlük, és újból Benedek ispán fiainak adja. 50 évvel később ismét előbbi tulajdonosainál, a Zovárd nemzetségbelieknél találjuk.
A település neve a török időkben nem szerepel az írásos adatok között – valószínűleg elpusztult – , később azonban lassan újranépesedett.
A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu ismét lakatlanná vált, majd a XVIII. században szlovák telepesek érkeztek a településre.
1825-ben kőszenet fedeztek fel a település határában. A község ekkor kezdett el fejlődni. (Lásd:A Dorogi-medence szénbányászatának története) A község határában agyag- és mészkőbányákat is nyitottak.
A falu mai nevét 1902-ben kapta.
* Római katolikus templom – A 17. században épült, román stílusban. A XVII. században átépítették. Homlokzat előtti tornyát gúlasisak fedi.
* A táti úton álló 1749-ben készült kőkereszt és kőkorpusz.
* Bezerédi Gyula szobrászművész 1858-ban itt született a községben.
* Itt halad át a Kinizsi Százas teljesítménytúra és 2006-2008 között a Terep Százas futóverseny, amelyeken Mogyorósbánya körülbelül a táv felénél fekszik, valamint az Országos Kéktúra.
* Brzarar-kastély
Pincesorában hagyományos népi épületek is találhatók, kápolnája 1755 óta áll a helyén.
http://kd.bloglog.hu/page/13/
Szűz Mária neve templomA templom és plébánia története
1269-es oklevél szerint Mária királyné birtoka. A török idôben annyira elpusztul, hogy sem a királyi 1564-es, sem a török 1570-es összeíráskor nem találnak feljegyezni valót. Az 1732-es visitatio canonica a budai klarisszáknak itt levô birtokáról tesz említést. A múlt század elején szénbánya nyílik. Ezért 1907-tôl a Mogyorós név helyett a Mogyorósbánya nevet kapja. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Miklós nevû papja szerepel. A török idô alatti elnéptelenedéssel középkori plébániája is megszûnik. 1701-ben Nyerges filiája, 1771-tôl Bajóthoz tartozik. 1914–70 között Péliföldszentkereszt fiókegyháza lesz, majd 1970-tôl önálló plébánia.
Templomáról az 1701. évi visitatio canonica így emlékezik meg: "Temploma elhagyatva tetô nélkül. És mivel régi lakosai a háborúban mind elvesztek, az ide érkezett tótok nem tudják, ki építtette a templomot, vagy hogy melyik szentnek volt szentelve.” Az 1755. évi visitatio canonica-ban pedig ez áll: „Templomának nincs sekrestyéje, szentélye boltíves, a hajó mennyezete deszkázott. Az apácák (budai klarisszák) és a község költségén épült... A plébánosnak (nyergesújfalui) gondoskodnia kell, hogy évenként hétszer szentmise mondassék.” Az említett templom már az ôsi, XII. sz.-ból származó román stílusú templom átépítése. Belsôleg a templomot (80 m2) 1957-ben, külsôleg 1968-ban újítják fel. Az egyházi tulajdonban levô plébániaház 1966-ban épült. Anyakönyvek: 1970-tôl, a korábbiak Bajóton.
A templom és plébánia újabb kori története
1964-től oldallagos ellátásban részesül, először Bajót, majd annak is oldallagos ellátása miatt Nyergesújfalu látja el a lelkipásztori feladatokat. 2000-ben a Jubileumi Év kapcsán elindul a templom külső felújítása, teljes tető megújul, a plébánia épületével együtt, ahol a tetőtér beépítésével kialakul egy közösségi és hittan terem.
2005-ben új Szent Imre kápolna épül, a régi, a Szentkereszt felé vezető uton elhanyagolttá vált, a szobrot ellopták, így az Önkormányzattól kapott területen, a temető felé vezető úton készült el az új kápolna és került bele új szobor.
